1636. Balzsamfa (Commiphora spp.)
A nemzetség fajainak hazája Kelet-Afrika. Az évelő, bütykös, tövises, faszerű cserje akár 5 méter magasra is megnő. Közel 200 Commiphora-faj rendelkezik hasonló gyantával, amely mirha néven kerül forgalomba.
A nemzetség fajainak hazája Kelet-Afrika. Az évelő, bütykös, tövises, faszerű cserje akár 5 méter magasra is megnő. Közel 200 Commiphora-faj rendelkezik hasonló gyantával, amely mirha néven kerül forgalomba.
Egész Európában fellelhető, de Skandináviában és Észak- Amerikában is meghonosodott. Magjából a XX. században a vércsoport meghatározására szolgáló hatóanyagokat sikerült izolálni.
Ez az egyik első fűszer-és gyógynövény, ami kora tavasszal előbújik az erdőszélen.
A medveszőlő, (Arctostaphyllos uva-ursi) Európában, Észak Amerikában, Grönlandon, Szibériában is megtalálható. A növény viszonylag magas csersavtartalma miatt Észak-Európában régen bőr cserzésére szolgált. Közép-Európában csak a XVIII. század óta használják gyógynövényként.
Itt a tavasz, a természet ébredésének, újjászületésének és a méregtelenítés időszakának kezdete. Ha szeretnéd eltüntetni a tél idején felhalmozódott tartalékaidat, hívd segítségül a zöldségeskertek egyik kiváló zsírégetőjét, a sárgarépát. De abban az esetben is nagyon hasznos, ha vitaminnal szeretnéd feltölteni szervezetedet, megalapoznád nyári barnaságodat, vagy ha méregteleníteni szeretnél.
Sajnos tűz ellen nincs orvosság. Amennyiben nem az egész szobafenyőt érintette az égés, akkor túl fogja élni, de a megperzselődött részek már nem lesznek a régiek. Érdemes megfürdetni a növényt, ill. hagyni, hogy kiheverje a sokkot.
A kertben termesztett növények nem igazán tartalmaznak D-vitamint, viszont a gombák, a tengeri halak, a tojás, a vaj, a máj annál inkább. Ezenkívül napi 10 percnyi napsütés is D-vitaminnal tölt fel minket.
A gyompálma azon ritka pálmafélék közé tartozik, amely szobai körülmények között is virágzik és termést érlel, amiről mag gyüjthető a szaporításhoz.<p>A gyompálmának a magjai kemény héjúak, ezért a sikeres csíráztatáshoz egy napra meleg vízbe kell áztatni. Ezután homokos tőzegbe kell rétegezni a magokat. Érdemes a csíráztató edényt műanyag fóliával lefedni, hogy ezáltal biztosítsuk számára a magasabb páratartalmat. Fontos, hogy 25 fok körüli hőmérsékelen kell tartani a magokat, ez segíti elő a kelést. Biztosítsuk a folyamatos vízutánpótlást rendszeres öntözéssel. Sok sikert!
A koreai jegenyefenyő (Abies koreana) igazán impozáns fenyő faj, igényességén túl jellemzője, hogy rendkívül lassú növekedésű, ezért meggondolandó, hogy érdemes e próbálkozni magvetésével. Ráadásul a különböző jegenyefenyő fajok kereszteződhetnek egymással, ezért gyakran előfordul, hogy hibrid - nem tisztán koreai - magoncok kelnek ki a magvetésből.
Mivel az időjárási körülmények a fenyő javára válnak nagy az esélye, hogy meg fog maradni a fácska! Biztosat én nem mondhatok, csak azt, hogy idővel ki fog derülni!