1666. Főzzünk puliszkát! - Puliszka és puliszkapuding
Olyan puliszkareceptet ajánlunk, ami nem ragad az edény fenekére és nem lesz csomós, nem kell órák hosszat kevergetni. Csak garantáltan nagyon finom lesz!
Olyan puliszkareceptet ajánlunk, ami nem ragad az edény fenekére és nem lesz csomós, nem kell órák hosszat kevergetni. Csak garantáltan nagyon finom lesz!
A sörgyártás szinte egyidős az emberiséggel. Már a Kék-Nílus völgyében is készíthettek sört, ezt bizonyítja a szudáni ásatások során fellelt közel 7000 éves edény, melyben sör maradványait mutatták ki. Pontosan nem tudjuk, hogy mikor készítettek először sört a világon, de az bizonyos, hogy már az ókori egyiptomiak is foglalkoztak sörfőzéssel a Kr. e. V. évezredben. Ideje visszatérnünk az ősi hagyományokhoz! Főzzünk sört!
A sok finomság mellet jól jön egy kis sós nassolnivaló a locsolóknak, vagy nekünk, ha kirándulással szeretnénk eltölteni a hosszú hétvégénket. Arról nem is beszélve, hogy kiváló sör és borkorcsolya.
Linné a Protea nemzetséget Proteuszról, az alakját változtatni tudó tengeristenről nevezte el. A nemzetség 115 különböző fajt számlál, köztük örökzöld bokrokat, fákat. A virágok gyakran nagyok, mutatósak, kúp alakúak.
A különböző Delphinium fajok keresztezéséből származó fajtákat foglaljuk össze szarkaláb (Delphinium cultorum) néven. A legszebb, legmutatósabb évelők közé tartozik. Vágott virágként, csokorba kötve is tökéletes.
A jelenség a növénynek nem káros. Sok sikert a továbbneveléséhez!
Tisztelt Kertbarát! A képeken a peronoszpóra betegség kezdeti (sárgulás) és végső (barnulás) stádiuma látható. A bor és csemegeszőlő peronoszpórája megtámadja a dísznövényként használt vadszőlőt (Parthenocissus) is. Az ide csapadékos párás meleg nyár sajnos kedvezett ennek a betegségnek és ezért a szőlőtermesztők is sokat védték permetezéssel a szőlőiket. Ezt a vadszőlőt a borszőlőhöz hasonlóan a következő gombaölő szerekkel lehet megvédeni: Bordói lé, Dithane M-45, Rézoxiklorid 50WP, Vitra Rézhidroxid. Jó kertészkedést! Mezős Balázs kertészmérnök növényvédelmi szakmérnök www.aleonkert.hu
Kedves Érdeklődő! Sokakban felmerül a kérdés ilyenkor, hogy szenzációs vagy normális dolog, ha ősszel tavaszi virágokat látunk? Milyen időjárási és biológiai okokból nyílik novemberben az ibolya? A sajtóban és a hétköznapi emberek tapasztalatai közt is fel-feltűnik minden ősszel az egyébként tavaszi növények októberi, novemberi virágzásáról szóló „szenzációs” hír, manapság bulvár oldalról egyre inkább a globális felmelegedést, az időjárás összezavarodását megerősítő eseményként. Gyerekkoromban, ami több évtizeddel ezelőtt volt, egy ibolyával benőtt domboldal közelében laktunk, tavasszal lila volt a domb, de nem volt olyan ősz, hogy legalább egy-egy csokorral ne szedtem volna belőle a nagymamámnak. A jelenség, ha nem is kimondottan gyakori, de semmiképp sem számít különlegességnek! Aki napi kapcsolatban él a természettel, annak majdnem hétköznapi esemény decemberben aranyvessző virágaira hulló havat csodálni, novemberben ibolyát látni, októberben orgonát szagolni. Kétségkívül vannak olyan őszi időjárási helyzetek, amikor többfelé láthatunk tavaszi virágokat, s ilyenkor kerülnek elő a „szenzációs képek” a sajtóban. Növényeink itt, a mérsékelt égövön a következő körülmények hatására kezdenek virágzásba:- virágzás előtti hidegebb, esetleg különösen csapadékszegény időszak- nappalok megfelelő hossza A tavaszi virágzást hosszabb, hideg időszak előzi meg (tél), amikor az évelő növények pihennek, teljesen minimálisra csökkentik életfunkcióikat, nedvkeringésüket, megelőzve ezzel azt, hogy a hideg miatt szöveteik károsodjanak (a víz fagyása során szétroncsolja a sejtfalakat, vékony szöveteket). Ilyenkor nem is tudnak a talajból nedvességet felvenni, hisz a víz ott is meg van fagyva. Mélyebb gyökerű fák persze képesek, de csak nagyon mérsékelt mennyiségben, hiszen hiányzik a nedvkeringést elindító lombozat. (A talajban lévő vízre kifejtett szívóhatást többek közt az segíti elő, hogy a növények a leveleiken keresztül vizet párologtatnak el.)
Kedves Örsi G! Látatlanban ezt nagyon nehéz megmondani. Mivel a nyár nagyon csapadékos volt (és jelenleg is az az idő) ezért elképzelhető, hogy lisztharmat megtámadta a növényt, amire ilyen időjárási viszonyok között hajlamosak. A termés a virágból lesz, ezért lehet hogy esetleg valami fizikai behatás érte-letörött a virág, de a meztelen csigák is szeretik. Én valami virágzás utáni gomba betegségre (lisztharmat) gyanakszom.
Tisztelt Kertbarát! A képen a Medinillan a kálium hiány tünetei fedezhetők fel az idősebb alsó leveleken a levélhegye irányából klorotikus tünet mutatkozik a levélnyél irányában. A növényt érdemes lenne egy nagyobb cserépbe tápanyag dús talajba átültetni, valamint Fitohorm 39 K kálium túlsúlyos tápoldattal megöntözni. Jó kertészkedést! Mezős Balázs kertészmérnök növényvédelmi szakmérnök www.aleonkert.hu