191. Sövénynövények és térhatárolók
Miután elültettük kertünk fő növényeit (szolitereit) meglévő növényeink figyelembevételével, hozzáfoghatunk a sövénynövények és térhatároló növények megtervezéséhez.
Miután elültettük kertünk fő növényeit (szolitereit) meglévő növényeink figyelembevételével, hozzáfoghatunk a sövénynövények és térhatároló növények megtervezéséhez.
A dugványok az anyatőről levágott hajtásdarabok, amelyeket valamilyen nedves hajtatóközegben gyökereztetünk, kellő páratartalom mellett. Az így előállított növények genetikai állománya az anyatőével teljesen azonos lesz, ezért ügyelni kell arra, hogy csak teljesen egészséges anyatőről származzanak a dugványok.
Minden mulcsozási célhoz - védelem, trágyázás, szerkezetjavítás, takarás vagy talajfelmelegedés - lehet megfelelő mulcsanyagot találni. A talaj védelmére és takarására mindenekelőtt széntartalmú anyagok, pl. az avar és a szalma alkalmasak. Nedvesen tartják a talajt, megakadályozzák az eróziót és elnyomják a gyomokat.
A legtöbben a sövény szó hallatán az ékszertujára (Thuja occidentalis ’Smaragd’) vagy a Leyland-ciprusra (Cupressocyparis leylandii) gondolnak. Ezek az örökzöldek általában kúp vagy ék alakúak, és így a későbbiek során beavatkozás nélkül nem tudnak zárt falat alkotni. Sövényeink lehetnek örökzöldek vagy lombhullatók.
A gyümölcsfákat háromféle módon is károsíthatja a hideg: a téli hidegek kárt tehetnek a fás részekben és a gallyakban; megrepedhet a kéreg a napos oldalon, amit a fagyos időben kisütő nap és az éjszakai hidegek gyors váltakozása okoz (hőtágulás); a kései fagyok a virágrügyekben vagy a virágokban tehetnek kárt.
Az éredő meggy terméseken a fómás és a glöospóriumos betegség is okoz besüppedő foltokat általában a gyümölcsök alján. Különösen esős, csapadékos időjárás esetén gyakori megjelenésük. Ellenük a mankoceb hatóanyagú kontakt, és a tiofonát-metil, azoxistrobin, ciprodinil, difenokonazol hatóanyagú felszívódó hatású szabadforgalmú gombaölő szerek hatásosak. Eredményes védelemhez sziromhullás után már szükséges a permetezés.
A selyemakácnak van egy levélbolha kártevője, ami a levelek hátoldalán él nagy tömegben, és a fertőzés miatt szoktak a levelek lehullani. A képen a levélkék nem láthatók élesen, és csak a színét fotózta. Valószínű, hogy erről van szó.
A Hardy körtefajta nem öntermékenyülő, szüksége van porzó fajtára. Legjobbak a következők: Bosc kobakja, Clapp kedveltje, Serres Oliver, Vilmos fajta. A korona esetleges visszametszését majd csak tavasszal javaslom, amikor egyébként is meg kell vizsgálnia az esetleges fagykárt.
Homokos talajba is lehet bármilyen gyümölcsfát telepíteni. A siker nyitja egyrészt a vízmegkötést segítő érett szerves trágya, komposzt rendszeres pótlása, gyümölcsös telepítésénél az 1x1 méteres gödörbe bekeverve, illetve évente felszíni beforgatással. Nagyon jó eredményeket lehet elérni homokos talajon az Agroblen hosszú hatású műtrágyával. Gyümölcsfák telepítséhez a 11+22+09+6MgO 8-9 hónap hatástartamú változatot, a telepítésékor, illetve kétévente, zöldségfélékhez (eper is) pedig a 20+10+10+4MgO (5-6 hónap) változatot évente palántázás előtt adagolva. Fontos, hogy a növény gyökere közvetlenül ne érintkezzen a műtrágyával. Mehet a Meggy,szilva, szilva, szőlő, minden, amit szeretne, csak a megfelelő gondozást kell biztosítani és szépen fog fejlődni.
A korallberkenyét jó választásnak tartom, bár teljesen zárt sövényt nem várhatunk tőle. Mivel pikkelylevelű örökzöld már van bőven a kertben, támogatnám a lomblevelű örökzöld sövény ötletét... Babérmeggyet (Prunus laurocerasust) ajánlanék. Zártabb sövény lesz belőle és adott esetben a nyírást is jól tűri... szép fényes sötétzöld, tojásdad levelei szép zöld tömeget alkotnak sövényként. Sok fajtája megtalálható a faiskolákban. Ajánlom, hogy oszloposabban növő fajtát válasszon, pl.: Prunus laurocerasus ´Etna´.