191. Sövénynövények és térhatárolók
Miután elültettük kertünk fő növényeit (szolitereit) meglévő növényeink figyelembevételével, hozzáfoghatunk a sövénynövények és térhatároló növények megtervezéséhez.
Miután elültettük kertünk fő növényeit (szolitereit) meglévő növényeink figyelembevételével, hozzáfoghatunk a sövénynövények és térhatároló növények megtervezéséhez.
A dugványok az anyatőről levágott hajtásdarabok, amelyeket valamilyen nedves hajtatóközegben gyökereztetünk, kellő páratartalom mellett. Az így előállított növények genetikai állománya az anyatőével teljesen azonos lesz, ezért ügyelni kell arra, hogy csak teljesen egészséges anyatőről származzanak a dugványok.
Minden mulcsozási célhoz - védelem, trágyázás, szerkezetjavítás, takarás vagy talajfelmelegedés - lehet megfelelő mulcsanyagot találni. A talaj védelmére és takarására mindenekelőtt széntartalmú anyagok, pl. az avar és a szalma alkalmasak. Nedvesen tartják a talajt, megakadályozzák az eróziót és elnyomják a gyomokat.
A legtöbben a sövény szó hallatán az ékszertujára (Thuja occidentalis ’Smaragd’) vagy a Leyland-ciprusra (Cupressocyparis leylandii) gondolnak. Ezek az örökzöldek általában kúp vagy ék alakúak, és így a későbbiek során beavatkozás nélkül nem tudnak zárt falat alkotni. Sövényeink lehetnek örökzöldek vagy lombhullatók.
A gyümölcsfákat háromféle módon is károsíthatja a hideg: a téli hidegek kárt tehetnek a fás részekben és a gallyakban; megrepedhet a kéreg a napos oldalon, amit a fagyos időben kisütő nap és az éjszakai hidegek gyors váltakozása okoz (hőtágulás); a kései fagyok a virágrügyekben vagy a virágokban tehetnek kárt.
A yukka törzsét nyugodtan félbevághatja, ahol levágja, ott nem kell kezelni, csak szárazon tartani különben penészedik,vagy rothad. Amit levág törzsdarabot és majd el akarja ültetni, azt 1-2 napig hagyni kell száradni, utána jöhet a vízbe állítás, de tavasszal-nyáron egyből ültethető a földbe is, hamar gyökeret ereszt. Azért jobb vízbe tenni, mert ott látható, amikor meggyökeresedik. Ha hosszú a levágott törzs, akkor több db-ra is vágható gond nélkül. Elültetés után kb. 3 hétig nem jó tápoldatozni, de áprilistól októberig hetente öntözni javasolt tápoldatos vízzel, télen pedig 2 hetente.
Igen, mert a termőképessége nagyban függ a pollenadó fajták megválasztásától. A virágai ugyanis önmeddőek. Jó pollenadó fajtája a Hedelfingeni, a Solymári gömbölyű, a Van és a Linda és a Sunburst. Pollenadóként pedig megfelelő a Solymári gömbölyű, a Linda, a Margit Hedelfingeni óriás és a Van fajták, valamint a korán virágzó Pándy meggy klónok és az Érdi nagygyümölcsű meggyfajta részére. Vadcseresznye- és sajmeggy alanyon is jól fejlődik. Télállósága igen jó. Kártevők közül a cseresznyelégy igen kedveli, ezért intenzív növényvédelemben kell részesíteni. Hibája évjárattól függő, gyenge-közepes a termőképessége, a gyümölcsmérete függ az aktuális termésberakódástól, esős időjárás esetén nagy a gyümölcsének a repedési hajlama.
Magról ültetés A magokat ültetés előtt 1 napra áztassa meleg vízbe. A magokat a virágföld felszínére vesse. Fény szükséges a magok csírázásához. A csírázáshoz 15-18°C az optimális hőmérséklete. Földjét tartsa nedvesen. A csírázás általában 2-4 hét. Ha csírázáskor és magonc korban alulról melegen tudja tartani földjét, a növekedés meggyorsítható és növényünk már az első évben is virágozhat. kiültetni sak tavasszal lehet. Addig a lakásban a helye. Az angyaltrombita teleltetése és metszése Ősszel a növényt a ház egy hűvös helyére kell tenni és ott átteleltetni. Ha rendelkezik üvegházzal, akkor az angyaltrombitát ott a földbe is kiültetheti. Hetente egyszer öntözze meg. Tavasszal vegye ki a növényt az edényből, és körben messe meg a gyökeret. Töltse meg az edényt virágfölddel. Magas tápanyagigénye miatt keverjen a virágföldhöz lassan ható szerves trágyát. Átültetés után újból rendszeresen öntözni kell. A növényt május közepén messe meg. Csak a túl hosszú, túl vékony és az elhalt ágakat távolítsa el. A megmetszett növény akár 1,5 magas is lehet és akár évtizedekig is örülhet ennek a trópusi remeknek.
A babérmeggyek szélvédett kertekbe, enyhe mikroklímájú területekre valók, mert fagyérzékeny örökzöldek, kivéve a kislevelű, alacsony termetű fajtákat. Valószínű, hogy nem végzetes a baj, ezért tavasszal, metszéssel korrigálható a barnult rész.
A fákon, sziklákon, gyakran a falakon is megjelenő zúzmók nem kerülnek anyagcsere kapcsolatba azzal a közeggel, amire rátapadnak. Hiszen hogyan táplálkozhatnának a kőzeten élő zúzmótelepek? A zúzmók algák és gombák együttéléséből kialakult szervezetek, az algák által készített tápanyagot fogyasztják a gombák. Indikátor szervezeteknek tekintik a zúzmókat, csak olyan helyen telepednek meg és szaporodnak, ahol a levegő tiszta, a környezet nem szennyezett. Nincs értelme és nem is szokták irtani. Olyan gyümölcsfákon gyakori, melyeket növényvédő szerekkel nem kezelnek. Ha téli lemosó permetezést alkalmaz vagy a gyümölcsfák törzsét drótkeféléssel tisztítja az áttelelő lárvák ellen, a zúzmókat is ritkítja. Ezek közül a lemosó permetszerek közül válogathatunk Mikor van szükség a lemosó permetezésre? Őszibarackfák télvégi ápolása: a bőséges termés titkai A fa kérgének védelme - meszeléssel a téli napégés ellen