16. Mire jó a levendula? Ennyi mindenre lehet hatásos
A levendula az egyik legsokoldalúbban, legváltozatosabban használt finom illatú gyógy-, fűszer- és dísznövény. Ennyi mindenre jó!
A levendula az egyik legsokoldalúbban, legváltozatosabban használt finom illatú gyógy-, fűszer- és dísznövény. Ennyi mindenre jó!
A gyümölcsaszalalás a legősibb tartósítási eljárás, amelyhez nem kell semmilyen segédanyag, tartósítószer, csomagolóanyag.
A legenda szerint a fügét a törökök hozták magukkal Magyarországra és először a Gellért-hegy déli lejtőjén telepítették el őket a kivágott szőlők helyére. Készítsünk belőle fügelekvárt!
A hazánkban termeszthető gyümölcsfajok közül kevés tett meg olyan gyors és nagy utat egy évszázad alatt az erdőtől a házikerten át az üzemi ültetvényekig, mint az áfonya.
Növények tápanyagfelvétele és ez alapján a fejlődése mindig, a talajban, a legkisebb mennyiségben előforduló tápanyaghoz igazodik..
A lombos fák ültetésére kiválóan megfelel még a november. A szabadgyökerű, vagy földlabdás növényeket ilyenkor, a konténeres nevelésűt pedig gyakorlatilag egész évben lehet ültetni.
Üvegházi molytetű van a virágon. A következő növényvédő szereket ajánlom: - Bio-sect spray - Careo rovarölő táprúd, amit a fölbe kell szúrni. A földje mindig nedves (de ne vizes!) legyen. Télen mérsékelten vízigényes, ilyenkor a föld felső 2 centis része kiszárad, akkor lehet öntözni. Tápanyag télen 3-4 hetente is elegendő neki. Páraigénye magas, ezért érdemes nedves kavicságyra helyezni, s vízzel is érdemes a leveleit permetezni. "A" típusú földet kíván, amibe a talaj levegőzése érdekében érdemes hungarocell-darabkákat is keverni. Klórmentes vízzel szabad permetezni!
Ez a növény egy Alocasia, magyarul elefántfül. Nedves, trópusi környezetből származik, ezért nálunk is meleg, párás helyet kell biztosítanunk számára. Világos, de a tűző naptól védett helyre állítsuk, leveleit gyakran töröljük át, hogy a portól megtisztítsuk. Rendszeresen öntözzük, de tálkájában ne hagyjunk pangó vizet. Télire legjobb lenne 18°C körüli helyen tartani és ritkábban locsolni. Ha jól érzi magát méretes példánnyá fejlődhet, sok sikert hozzá!
Az aranyeső (Laburnum) a magyar nevét aranysárga, lecsüngő fürtvirágzatáról kapta. Két faj tartozik ide: a havasi aranyeső (Laburnum alpinum) és a közönséges aranyeső (Laburnum anagyroides). Kerti növényként általában az ezek keresztezésével kapott hibridet, a hosszúfürtű aranyesőt (Laburnum × watereri) ültetik. Az aranyvessző (Solidago) – más nevein aranyos istápfű, mezei aranyos vessző, veres gyűrűfű. Ismert gyógynövény, élénksárga virágai miatt viszont főleg dísznövénynek termesztik. Aranyfa (Forsythia viridissima) amit a legtöbbet láthatunk: vesszőinek hosszában olyan bőségesen hozza aranyszínű virágait, hogy az egész bokor szinte vakít a napsütésben. Az aranyfa virágzik a legkorábban, és ezért a kertekben nagyon népszerű, széles körben ismert és elterjedt cserje.
Fénykép alapján nehéz megállapítani, hogy valóban valamilyen kórokozó vagy kártevő okozza a problémát vagy élettani eredetű a barnulás, amit a nem megfelelő környezeti tényezők okoznak. Amennyiben a tűleveleken lát apró foltokat, gombára vagy kártevőre utaló nyomokat, úgy könnyebb lenne a beazonosítás. Legtöbbször azonban a vízhiány, az alacsony páratartalom és városi szennyezettség vagy a nem megfelelő talaj okozza a gondot, a rezes permetezés ezen sajnos nem segít. A fenyők helyes tartásához olvassa el cikkeinket.