216. Miért fontos a gyümölcsritkítás?
A gyümölcsritkítás elengedhetetlen a jól berakódott őszi-, kajszibarack, alma, körte esetében, ha minőségi termést szeretnénk betakarítani.
A gyümölcsritkítás elengedhetetlen a jól berakódott őszi-, kajszibarack, alma, körte esetében, ha minőségi termést szeretnénk betakarítani.
Sokan azt gondolják, hogy a kutya és a kert nem fér össze. Pedig a jól nevelt kutyák nem tesznek kárt a szép kertekben.
Az éticsigát a szegény ember szedi a gazdag embernek, az állatvédő átlagember pedig mindezt csendben rosszalja. Hogyan van mindez a gyakorlatban?
A szamócát rajtunk kívül számos kártevő, bogár és atka is szereti, de csapadékos időben a szürkepenész vagy gyümölcsrothadás a legnagyobb ellenfél. Érési szezonban is védekezhetünk ellene.
A méhfüvet nemcsak a méhek csípik, hanem a citromillata miatt a teakedvelők is. Olyan, mint a citromos menta, sőt még finomabb.
Kapott elég tápoldatot, főleg káliumot? Esetleg nem lett áthelyezve, vagy hirtelen hideg nem érhette? Hacsak nem tapasztal rajta kártevőket, akkor nem hinném, hogy komoly gond van. Nyáron, félárnyékban a szabadban, télen 5-10 fok között, világos helyen kell tartani. Tavasztól folyamatos tápoldatozást igényel. Nyáron jobb a szabadban tartani. Ha nem megoldható, akkor minél fényesebb, friss levegőjű, párásabb helyen. Magához fog térni.
Északi falra javasolt a borostyán: télen sem hullajtja le a leveleit. Szereti a napfényt és gyönyörű: a lilaakác. A trombitafolyondár valamennyi része - különösen a termése - mérgező, ez igaz, sajnos ezért bármilyen szép is, nem szabad ültetni oda, ahol gyerekek vannak, hacsak nem nagyobbak, így fel tudjuk hívni a figyelmüket a veszélyre.
Nem találtam a sugárarália mérgező nedvéről, vagy részeiről erről szóló irodalmat, így valószínűleg csak enyhe tüneteket okozhat a leveleinek elfogyasztása, mert a valóban mérgező növények külön katalógusba vannak sorolva, és minden szakmai lap felhívja rájuk a figyelmet. Azért nem árt az óvatosság, biztonságos helyre kell tenni a növényt, ahol nem "veszélyforrás".
A tavaszi mák elvetett magja már 3-4 °C-on csírázik, ezért tavasszal minél korábban kell elvetni. Mélyen felásott, alaposan megtrágyázott földbe vessük. A magjai nagyon aprók (egy grammban 6-8 ezer szem van), ezért aprómorzsásra művelt földet követel. 10 m2-re 2 g magot vessünk el 30 cm sortávolságra és egy-másfél cm mélyen. Régen a kisgazdaságokban más növényekkel (pl. takarmányrépával, sárgarépával) együtt vetették, de erre kiskerti körülmények között nincsen szükség. Amikor a kikelt máknövények már három-négy levelet fejlesztettek, akkor ki kell egyelni őket. Ez két részletben is történhet: először csak egymástól 25-30 cm távolságra levő, kis csomókat alakítunk ki, azután később a csomókból csak a legfejlettebb növényt hagyjuk meg. A mák tenyészideje 120-150 nap. Betakarítását akkor kell megkezdeni, amikor a növény lombozata teljesen elszáradt, a máktokban pedig csörögnek a szemek. Ha csak mákszem nyerése a célunk, akkor a tokokat 8-10 cm-es szárral vágjuk le, és később, kényelmes helyzetben vágjuk fel azokat, és szórjuk ki belőlük a magokat.
A mohásodás főleg az árnyékos, nedves, hideg és tömődött talajok esetében fordul elő. Ezek megszüntetésére kell törekedni. Úgymint lazítani a talajt (vannak erre már speciális eszközök is), vagy megszüntetni az árnyékolást. Ha ezek nem lehetségesek, akkor marad a kémiai megoldás, mely esetben olyan műtrágyát kell választani, mely ként és vasat is tartalmaz. Ezek moha ölő hatásúak.