2276. Hogyan gyógyít a bazsalikom? 2. rész
A bazsalikom (Ocimum basilicum) az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozik. Ebből a részből megtudhatjuk, hogy mennyi tápérték van pontosan 100 g bazsalikomban, és hogy hogyan fogyasszuk?
A bazsalikom (Ocimum basilicum) az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozik. Ebből a részből megtudhatjuk, hogy mennyi tápérték van pontosan 100 g bazsalikomban, és hogy hogyan fogyasszuk?
A zellert erős illatáért használják a mediterrán konyhák különféle receptjeiben. Kétéves növény, őshazája Európa, de ma már az egész világon termesztik, kerti növényként, leveléért, száráért, gyökeréért és magjáért egyaránt.
Ebben a részben a zeller tápértékén kívül még szó lesz az egészségügyben való felhasználásáról, és arról is szót ejtünk, hogy milyen veszélyei lehetnek a zeller használatának, illetve, hogy milyen formában fogyasztható ez a fűszernövény.
Ősidőktől fogva a fokhagymát számos kultúrában használták, úgy orvosi, mint étkezési célokra. Ez a hagymájáért termesztett csodálatos növény rendkívül sok növényi tápanyagot tartalmaz, amelyeknek közismerten jótékony hatásuk van az emberi szervezetre.
A fokhagyma köztudottan nagyon egészséges, ami biztosan ott van minden konyhában, legyen az frissen vagy szárítva. Nézzük meg, hogy mennyi vitamint és ásványi anyagot viszünk a szervezetünkbe a fokhagyma által.
A diónak rozsdás betegsége nincs, viszont egy gomba és egy baktérium is okozhat levélfoltosságot, ami a levelek kilyukadásához vezethet. Ősszel érdemes összegyűjteni és elégetni a lehullott leveleket, ha ez nem lehetséges fertőtleníteni kell a leveleket, ill. hajtásnövekedés kezdetétől cineb, mankoceb hatóanyagú szerrel lehet permetezni diófánkat.
Üvegházi termesztés során előfordulhat, hogy hőkár éri a paprikát, ez okozhat barnás elszíneződést a bogyón. A hőkár gyakori szellőztetéssel megoldható. Túlzott permetszeradag vagy nappali nagy melegben alkalmazott permetezés is okozhat égésfoltokat.
Magyarországon számos fűz fajjal találkozhatunk a természetes vegetációban és mégtöbb nemesített fajtával a faiskolákban. <p>Ezek közül természetesen csüngő habitusú a szomorúfűz (Salix alba ´Tristis´) míg ennek alapváltozata a fehér fűz (Salix alba) a folyópartjainkon megtalálható fűzerdők alapfaja, amire nem jellmező a ´szomorúság´. Kisebb termetű fa a kecskefűz (Salix caprea), vagy a spirálfűz (Salix matsudana ´Tortuosa´), melynek göcsörtös vesszői a virágkötészetben használatosak. Bokros növekedésű a cinegefűz (Salix rosmarinifolia) vagy bíborfűz (Salix purpurea), melynek vesszőit kosárfonásra használják. <p> Divatos változatok manapság, az 1-1,5 m magas törzsre oltott fűzek, melyek csüngő ágaival nagyon mutatós szoliter növény. A kép alapján sajnos nem lehetséges az ön példányának pontos fajtáját megállapítani.
Az oltás vegetatív szaporítási mód, amelyet a kertészetben széles körben alkalmaznak. A kaktusz egy darabját egy könnyen növekedő másik kaktusznövényre, az alanyra oltjuk. Az alany serkenti a nemes növekedését és ellátja azt tápanyagokkal - mint ahogy az a saját hajtáscsúcsával tenné. A képen látható kaktusz(ok) is ilyen technikával ´készülhettek´.
A szobai vagy fehér kála sarjhagymákról szaporítható házilag. Ősszel, átültetéskor késsel vágjuk le a sarjakat, és tegyük kisebb cserepekbe. Az így szaporított növények a fehér kála esetében kb. másfél év múlva, míg a színes fajták csak 3 év múltán hoznak virágot. <p>A liliom tartósan egy helyben maradhat, minél kevésbé háborgatjuk, annál bokrosabbá válik és gazdagabban virágzik. Eltérően a többi hagymás növénytől csak ha csökken virágzóképessége, akkor ültessük át.