231. A bor filozófiája
Kik azok, akik a vacsora mellé szolgálják nekünk a száraz vöröset vagy a félédes fehéret? A borászok azok, akiknek nem egy első csókot, sok kellemes beszélgetést és megannyi felejthetetlen kulináris pillanatot köszönhetünk.
Kik azok, akik a vacsora mellé szolgálják nekünk a száraz vöröset vagy a félédes fehéret? A borászok azok, akiknek nem egy első csókot, sok kellemes beszélgetést és megannyi felejthetetlen kulináris pillanatot köszönhetünk.
Hagyományteremtő szándékkal, első alkalommal rendezik meg 2011. október 14-16. között a Debreczeni Zamat Pálinka és Pároskolbász Fesztivált a Nagyerdőn, ahol három napon keresztül a minőségi ételek és italok mellett koncertek és a Dumaszínház humoristái is várják a közönséget.
Hozzávalók: 1 kis pohár szőlőlé, 1 kis pohár víz, 1 evőkanál cukor, 8-10 szem muskotályszőlő, 8-10 szem mazsola, 1 citromkarika.
2011 októberében jelent meg könyve Borospincék, borkészítés, borvidékeink címmel a Cser Kiadó gondozásában.
Miután elültettük kertünk fő növényeit (szolitereit) meglévő növényeink figyelembevételével, hozzáfoghatunk a sövénynövények és térhatároló növények megtervezéséhez.
Kimondottan hazai fafajok termesztéséről szóló szakkönyvet nem ismerek, talán legközelebb áll a témához a hazai útsorfákról szóló kiadvány. Sajnos bolti forgalomban nem találkoztam vele, de a Kertészeti Egyetem dísznövénytanszékén árusítják, illetve a soproni Erdészeti egyetemen lehetne még próbálkozni.
Szőlész kollégám azt tanácsolta, hogy az öt éves szőlőtőkét még érdemes felcsirkézni, mert még fiatal tőkének számít, a téli időjárás pedig elég kiszámíthatalan, az extrém hideg még károsítaná.
A szőlő nitrogén trágyázása nagy figyelmet igényel, különösen azért, mert igen eltérő talajviszonyok, és ennek megfelelően eltérő N-szolgáltató képességű területeken termesztjük. A szerves anyagban gazdag, és telepítéskor nagyadagú szervestrágyázásban részesített talajokon több évig is lehet gazdaságosan szőlőt termeszteni N adagolása nélkül. Ezeken a területeken a tápanyag, így a N elmozdulásával, mobilitásával nem vagy kevésbé kell számolni.<p>A pétisó kettős hatású műtrágya. Hatóanyag-tartalmának egyik része (az ammónia) lassan, a másik része (a nitrát) gyorsan oldódik és gyorsan felvehető. Ezért a pétisó jól táplálja a növényeket és hatása tartósabb, mint néhány más, korábban elterjedt nitrogénműtrágyáé. A nitrogén műtrágyázást homokos talajon inkább tavasszal tanácsos végezni, mivel gyorsan kioldódik a talajból.
Sajnos kimondottan hibiszkuszról szóló könyvet nem ismerek, de mint gyakori szoba-, illetve dézsás növény a legtöbb ilyen témájú könyvben szerepelni szokott.
A mértékletes zöldmunka semmiképp nem zavarja a következő évi rügyképződést. Extra erős zöldmetszésnél az egész tő kondíciója csökkenhet, sőt a levelek nem képesek annyi cukor termelésére, tehát nem hogy segítenék az érést, hanem gátolja.