Keresett kifejezés: “”

Cikkek (7378)

2671. Miért hasznos a cseresznyefa? - 1. rész

A cseresznyefa magasságával, széles koronájával már látványában is figyelemre méltó. Roskadozó rózsaszín virágzata az utcák, kertek, parkok dísze.

Részletek

2672. Miért hasznos a cseresznyefa? - 2. rész

Ebben a részben a cseresznyefa gyümölcsének és a faanyagának a felhasználásáról olvashatunk. Gyümölcsét többek között likőrök készítésére is használják.

Részletek

2673. Ismerjük meg a kőrisfát (Fraxinus excelsior)! - 1. rész

A kőrisfa ez erdők egyik legfontosabb fája. Az Egyesült Királyságban és Európa nagy részén őshonos, Észak Amerikában egy közeli rokona képviseli a kőrisfát.

Részletek

2674. Ismerjük meg a kőrisfát (Fraxinus excelsior)! - 2. rész

A kőrist gyakran még júniusban sem borítja kifejlett lombozat, de kivételes esetekben a levelek már május első hetében is megjelenhetnek.

Részletek

2675. Amit a nyírfáról tudni kell! - 1. rész

Ha a tölgy és a bükk a fák királya címéért versenyeznek, a smaragddal dísztett, ezüstös ruhába öltözött nyírfa kétség kívül megérdemli a fák királynője címet.

Részletek

535

Édenkertész (3186)

266. Diófám levelei rozsdásodnak...

A diónak rozsdás betegsége nincs, viszont egy gomba és egy baktérium is okozhat levélfoltosságot, ami a levelek kilyukadásához vezethet. Ősszel érdemes összegyűjteni és elégetni a lehullott leveleket, ha ez nem lehetséges fertőtleníteni kell a leveleket, ill. hajtásnövekedés kezdetétől cineb, mankoceb hatóanyagú szerrel lehet permetezni diófánkat.

Részletek

267. Paprikám termésén lilás foltok éktelenkednek...

Üvegházi termesztés során előfordulhat, hogy hőkár éri a paprikát, ez okozhat barnás elszíneződést a bogyón. A hőkár gyakori szellőztetéssel megoldható. Túlzott permetszeradag vagy nappali nagy melegben alkalmazott permetezés is okozhat égésfoltokat.

Részletek

268. Szomorú fűzfán kívül milyen fajta fűzek léteznek?

Magyarországon számos fűz fajjal találkozhatunk a természetes vegetációban és mégtöbb nemesített fajtával a faiskolákban. <p>Ezek közül természetesen csüngő habitusú a szomorúfűz (Salix alba ´Tristis´) míg ennek alapváltozata a fehér fűz (Salix alba) a folyópartjainkon megtalálható fűzerdők alapfaja, amire nem jellmező a ´szomorúság´. Kisebb termetű fa a kecskefűz (Salix caprea), vagy a spirálfűz (Salix matsudana ´Tortuosa´), melynek göcsörtös vesszői a virágkötészetben használatosak. Bokros növekedésű a cinegefűz (Salix rosmarinifolia) vagy bíborfűz (Salix purpurea), melynek vesszőit kosárfonásra használják. <p> Divatos változatok manapság, az 1-1,5 m magas törzsre oltott fűzek, melyek csüngő ágaival nagyon mutatós szoliter növény. A kép alapján sajnos nem lehetséges az ön példányának pontos fajtáját megállapítani.

Részletek

269. Lehet-e kaktuszokat oltani?

Az oltás vegetatív szaporítási mód, amelyet a kertészetben széles körben alkalmaznak. A kaktusz egy darabját egy könnyen növekedő másik kaktusznövényre, az alanyra oltjuk. Az alany serkenti a nemes növekedését és ellátja azt tápanyagokkal - mint ahogy az a saját hajtáscsúcsával tenné. A képen látható kaktusz(ok) is ilyen technikával ´készülhettek´.

Részletek

270. Hogyan kell átteleltetni a liliomot és a szobai kálát?

A szobai vagy fehér kála sarjhagymákról szaporítható házilag. Ősszel, átültetéskor késsel vágjuk le a sarjakat, és tegyük kisebb cserepekbe. Az így szaporított növények a fehér kála esetében kb. másfél év múlva, míg a színes fajták csak 3 év múltán hoznak virágot. <p>A liliom tartósan egy helyben maradhat, minél kevésbé háborgatjuk, annál bokrosabbá válik és gazdagabban virágzik. Eltérően a többi hagymás növénytől csak ha csökken virágzóképessége, akkor ültessük át.

Részletek