46. Zabpelyhes-meggyes sütemény és cseresznyés sajttorta
Íme két könnyed, piros finomság, amit könnyűszerrel elkészíthetünk szezonális gyümölcsökből. Júniusban már frissen is szedhetjük a hozzávaló meggyet, cseresznyét.
Íme két könnyed, piros finomság, amit könnyűszerrel elkészíthetünk szezonális gyümölcsökből. Júniusban már frissen is szedhetjük a hozzávaló meggyet, cseresznyét.
A jeges édességet már több, mint 5000 éve nyalja az emberiség. Amit otthon készítünk, annak receptje gyors és egyszerű. De hogyan és mióta készítik a "nagyok"?
A kánikulában felmerülhet bennünk, hogy szabad-e növényeket ültetni, vagy jobb megvárni az őszt?!.
Az ifjú Rákóczi állítólag egy szilfa (Ulmus) alatt költötte el az ebédjét, mielőtt Lengyelországba bujdosott, s talán borában feloldott szilfakéreggel segítette az emésztését a kiadós étek után. A szilfa már a a görög és római mitológiában is megjelenik, de mit tudunk még a gyógyerejéről és a gondozásáról?
A termésritkítást azért tekintjük kiemelkedő jelentőségűnek a termésszabályozásban, mert hatására javul a gyümölcsminőség, a termésmennyiség, harmonikusabb lesz a hajtásnövekedés és a virágrügyek képződése. Lássuk, milyen módszereket alkalmazhatunk a kézi szedésen kívül?
A meggymaggal töltött párnával kapcsolatos tapasztalatom nincs, de találtam rá példát az interneten. A gyártó internetes boltjának linkje alul látható. Az ilyen párna felveszi a test formáját, a meggymagok természetes gyöngy alakja folytán. Állítólag azért jó, mert kemény, de mégis kellemes, segíti a nyugodt alvást, a nyakizmok görcseinek oldását és mindezzel jobb közérzetet biztosít. <p> A meggymagos párnáról eszembe jutott a magok egyéb hasznosítása, erről pedig a meggymagos per rémlett fel: (emlékeztetőül: a 70-es években egy vállalkozó a konzervgyáraktól felvásárolta az egyébként szemétbe dobott meggymag készleteket és gyógyszergyáraknak adta el alapanyagként. Tisztességtelen haszonszerzés miatt perbe fogták és elítélték).
A tünetek moníliás megbetegedésre utalnak. Ez a kórokozó azonban virág- és hajtáspusztulást is okoz, amely kajszin és a meggyen igen gyakori. Az alábbi oldalon bővebben olvashat róla:
A fenti leírás alapján a kérdezőnek a meggy alany-részének sarjhajtásaival kell megküzdenie. A sarjhajtásokkal sajnos csak a metszőolló tud elbánni. Ha végleges (drasztikus) megoldást szeretne, akkor nem elég kivágnia a fát, hanem gyökerestől kell kiszednie ahhoz, hogy megállítsa a sarjképződést.
Az Ön által észlelt betegség a monília, mely szinte minden olyan fát érint, melyet nem permeteznek. A száraz részeket távolítsa el a fárol és égesse el, mivel a kórokozó itt telelhet át. <p>A meggyfákat minden tavasszal, rügyfakadás előtt meg kell metszeni. Ennek a lényege az, hogy a hosszúra nőtt, csüngő "ostorokat" oly módon tüntetjük el, hogy a felkopaszodott ágrészt egy, az ágtőhöz közel álló, erős, egyéves vesszőre vágjuk vissza. Mindkét témáról bővebb információt talál a kapcsolódó linkeknél.
A biokertbe azok a gyümölcsfajok jók, amelyeket nem kell vegyszeresen védeni a kártevőktől és kórokozóktól. <p> Minél jobban érzi magát a termőhelyén egy növényfaj, annál jobban ellenáll a betegségeknek, annál inkább kiheveri a kártevői által okozott sérüléseket. <p> Hogy mi érzi jól magát? Az a növény, amely amúgy is otthon van, azaz megszokottak számára a termőhelyi viszonyok. <p> A pesszimista álláspont szerint minél finomabb egy gyümölcs, annál inkább szeretik a kártevők, azaz annál többet kell permetezni. <p> A gyakorlat azt mutatja, hogy körtét, almát, barackot, vagy kajszit nehéz bio körülmények között termelni. Cseresznyét, meggyet, bogyósokat viszont sok odafigyeléssel lehetséges. <p> A jó csemeték kifogásához szerencse kell: nem árt, ha összehaverkodunk a helyi faiskolással, és kikérjük a véleményét.