3501. Az esővíz szűrésének fortélyai
A tetőről lecsorgó esővíz szinte mindig tartalmaz szennyeződést, ezért felhasználás előtt a vizet szűrni, és - a használat jellegétől függően - esetleg fertőtleníteni is kell, ha olyan jellegű a szennyeződés.
A tetőről lecsorgó esővíz szinte mindig tartalmaz szennyeződést, ezért felhasználás előtt a vizet szűrni, és - a használat jellegétől függően - esetleg fertőtleníteni is kell, ha olyan jellegű a szennyeződés.
Sorozatunkban a gyík után a sünt mutatjuk be, amely azért hasznos, mert megeszi a káros rovarokat. Ezért még azt is elnézzük neki, hogy ezzel együtt sok hasznos állatot is elfogyaszt. Gyerekkoromban még sündisznónak neveztük, de ez az elnevezés nem tudományos.
A mozgó víz életet visz a kerti tóba. Viszonylag kicsi műszaki háttérrel akár utólag, a már régen elkészült tavunkon is elvégezhetünk néhány, a vízmozgatáshoz szükséges változtatást.
Hozzávalók: 375 g liszt, 1 tasak szárított élesztő, 1 db tojás + 1 tojássárgája, 100 g vaj, só, 80 g cukor, 300 ml tej, 50 g marcipán (pótolhatjuk 2 evőkanál mandulával és mandula aromával), 75 g mák, 10 g keményítő, 750 g szilva, 4 evőkanál méz.
Néhány éve egyre feltűnőbb park- és díszfáinkon, gyümölcsfákon és lágyszárú növényeinken legelésző, apró lepkeszerű állatka, az amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa). Magyarországon 2004-ben figyelték meg először, azóta egyre gyakrabban találkozni vele a kertekben, parkokban.
A rovarfogó növények általában savanyú kémhatású mocsári talajt kedvelik, a növényben rovarfogó enzimek alakulnak, amivel az állati fehérjét le tudja bontani. E nélkül is képesek élni, de virágzásukhoz mindenképp szükségük van rá. Rendszeres esővizes locsolást és magas páratartalmat kívánnak.<p> Bővebb tájékoztató az alábbi cikkekben:
Gombás eredetű betegségek sajnos a különféle hagymás, gumós dísznövényeket is megtámadhatják. A gladiólusz esetében a botritisz (Botrytis gladiorolum) és a fuzáriumos rothadás (Fusarium oxysporum f. sp. gladioli) mellett a Psedomonas marginata baktérium kártételével is számolnunk kell. Az idei csapadékos, hűvös nyár elsősorban a botrítiszes betegség elterjedésének kedvezett. Ezért hasznos, ha a kardvirág szaporítóanyagát alaposan kiválogatjuk, illetve a gombák ellen csávázzuk. A Fundazol 50 WP és a Rovral Flo ezeknél a növényeknél is használható. Száraz időben kell felszedni a gumókat, csávázni az előbb említett szerekbe, majd szárítás után, 10 °C-on, szellős helyen kell teleltetni.
Idén tavasszal viszonylag sok csapadék hullott és ez kedvez a meztelen - vagy ahogy mostanában nevezik - a pucér csigák elszaporodásának. Ezek mindenevők, a kert szinte minden növényét megrágják és roppant falánkok. Először a levél érközeit fogyasztják el, de később minden növényi részt elfogyasztanak, nagy kárt tesznek a palántákban és a kifejlett növényekben is. Védekezésül kihelyezhetünk a csigák által kedvelt helyeken nedves deszkákat, zsindelyt vagy vizes zsákdarabokat, amelyek alatt kora reggel számos csigát gyűjthetünk össze. Eredményes lehet a mészpor vagy a szuperfoszfát műtrágya kiszórás a csiga járataira, de a leghatékonyabbak a szakboltokban kapható csigaölő szerek. Ezek a Delicia csigaölő szer (5% metaldehid) 15-20 kg/ha adagban, Limex csigaölő szer (6% metaldehid) 0,6 g/m2, Mesurol csigaölő szer (4% merkaptodimethur) 3 kg/ha, Detia Degesch Schneckenkorn (6% metaldehid) 0,6 g/m2. Ügyelni kell azonban arra, hogy ezek ne kerüljenek az elfogyasztásra kerülő növényekre vagy a frissen fogyasztott zöldségek (saláta, spenót, sóska) közelébe. Az utóbbi években intenzíven terjeszkedik hazánkban a spanyol házatlan csiga (a képen), ami felcsócsál minden útjába kerülő ehető növényi részt.
A liliomok általában jó téltűrők, jó szerkezetű humuszos talajban, rendszeres öntözés mellett gyorsan elterjednek.
A leandert pedig valószínű, hogy mégiscsak egy kártevő támadta meg, a levél fonákán kell keresni a nyomait. Ha apró fehér lisztszerű bevonatot talál, akkor valószínű, hogy takácsatka szállta meg- ez főleg száraz környezetben gyakori.