406. Ötletek a tóparti idill kialakításához
Amikor a kerti tavunk partját igyekszünk megszépíteni, akkor fontos, hogy a tópartot szegélyező tekintélyes termetű, illatos növények a természetes hangulatról és a tavacska bájáról is gondoskodjanak.
Amikor a kerti tavunk partját igyekszünk megszépíteni, akkor fontos, hogy a tópartot szegélyező tekintélyes termetű, illatos növények a természetes hangulatról és a tavacska bájáról is gondoskodjanak.
Több száz éve közkedvelt örökzöld, mely leginkább a formális kertekben játszott főszerepet. Mivel kitűnően bírja a metszést, lehet a növényből kreatív formákat kihozni és ideális sövénynövény.
Ezek a növények anélkül is növekednek, hogy több munkát és nagyobb szakismeretet követelnének tőlünk, és már a kezdettől örömet szereznek.
Az idő hűvösebbre, csapadékosabbra fordulásával fejezzük be az öntözést és a nitrogén műtrágyázást, mert ha növényeink a növekedésre koncentrálnak, nem erősödnek meg kellőképpen és így könnyebben válhatnak a téli fagy áldozatává.
Az őszi tennivalók közé tartozik a hagymás virágok kiültetése. Van időnk, ezt szeptembertől egészen a fagyokig megtehetjük.
A tölcsérjézmin (Diapladenia sp.) a napos, félárnyékos, meleget helyet, nedves talajt kedveli. Túl alacsony páratartalmú szobában levelei összesodródnak, virágai lehullanak. Érdemes kavicsrétegből párologtató felületet készíteni a cserepe köré, és azt locsolni, hogy a túl száraz levegőt elkerüljük.
Az áfonya legjobban 4,8 és 5,2 pH-jú talajon tud fejlődni. Az egy négyzetméteres talajjavítás valószínű, hogy elegendő számára, csak arra kell figyelni, hogy ez a későbbiekben se veszítsen savanyúságából. (Ne locsolja csapvízzel, trágyázáshoz savanyú kémhatású mulcsot használjon). Ha a talaj túl meszessé válna számára, azt sárguló levelekkel jelezni fogja.
Meg lehet próbálkozni a magról való szaporítással is, de ekkor nem biztos, hogy díszítőértékükben az anyanövényre hasonló egyedeket kapunk (elmaradhat annak szépségétől). A magvetést rögtön érés utén kell megkezdeni: meg kell tisztítani a terméshústól a magvakat és rétegezve tárolni tavaszig. Rétegezéshez ássunk egy 60-80 cm mély árkot amibe egy réteg homokot, egy réteg elvetendő magot (kb. 10-10 cm vastagságban) fektetünk, a gödröt 20-30 cm durva szemű homok zárja le. Veremben vagy pincében is rétegezhetünk, itt jobban biztosított a fagymentes környezet és az állandó alacsony hőmérséklet. Néha locsoljuk illetve szellőztessük. A magokat tavasszal lehet 2-4 cm mélyre elvetni. <p>Gyorsabb szaporítási mód a félfás dugványról történő szaporítás, amelynek optimális időpontja augusztus-szeptember.
A képen látható növény egy Plectrantus faj, amit magyarul szoktak hársfacserjének vagy kakassarkantyúnak is nevezni. Valóban jól bevált növény, mivel viszonylag könnyen tartható. Nyáron a szabadban, télen pedig 10°C-os helységben, ritka öntözéssel. A Világos helyet és közepes vízellátást igényel. <p>További előnye, hogy virágai olyan illatanyagot tartalmaznak, melyek távol tartják a kártevőket, molyokat.
A selyemmirtusz melegigényes díszcserje, de elviseli a fagyot is. Akár a minusz 20 fokot is kibírja, ha rövid ideig tart. Enyhe klímájú vidéken a sazbadban is átteleltethető, fagyzugban viszont 0-4 fokos helyen érdemes teleltetni. Télikertben az egész növényt 5-10 cm magasságban vissza lehet vágni, és sötétbe állítani. A selyemmirtusz az egyéves vesszőkön hozza virágait, így a metszéssel gazdag virágzás várható. A fiatal hajtások törékenyek, vigyázzunk rájuk.