421. Miért alszanak a virágok?
Miért alszanak a virágok? Nem azért, mert fáradtak, és még csak nem is azért, mert álmosak - a legtöbb tudós szerint éppen hogy azért, mert kellőképpen fejlettek.
Miért alszanak a virágok? Nem azért, mert fáradtak, és még csak nem is azért, mert álmosak - a legtöbb tudós szerint éppen hogy azért, mert kellőképpen fejlettek.
Minden évben tömegével árulják a muskátlit a piacokon, és sokan szeretnék, ha a növény igazi óriássá növekedne.
Az elején tisztáznunk kell egy félreértést: a köznyelvben a Fragraria x ananassa magyar neve az eper, pedig az helyesen szamóca lenne. De akkor mi is a valódi eper?
Az ősz a legkiválóbb időszak arra, hogy helyrehozzuk hibáinkat, javítsuk a legyengült gyep kondíciójának a jó áttelelés, a gyors tavaszi indulás érdekében. Most időszerű a gyeptelepítés, felülvetés, kötött talajon a gyepszellőztetés és homokszórás.
Régebben az ősz volt a fák és cserjék fő ültetési szezonja, mert a szabadgyökerű és földlabdás növények voltak túlsúlyban a kereskedelmi forgalomban. A mai konténeres növények viszont szinte bármikor telepíthetők, de természetesen biológiai tényezők is befolyásolják a helyes időpont kiválasztását.
A tölcsérjézmin (Diapladenia sp.) a napos, félárnyékos, meleget helyet, nedves talajt kedveli. Túl alacsony páratartalmú szobában levelei összesodródnak, virágai lehullanak. Érdemes kavicsrétegből párologtató felületet készíteni a cserepe köré, és azt locsolni, hogy a túl száraz levegőt elkerüljük.
Az áfonya legjobban 4,8 és 5,2 pH-jú talajon tud fejlődni. Az egy négyzetméteres talajjavítás valószínű, hogy elegendő számára, csak arra kell figyelni, hogy ez a későbbiekben se veszítsen savanyúságából. (Ne locsolja csapvízzel, trágyázáshoz savanyú kémhatású mulcsot használjon). Ha a talaj túl meszessé válna számára, azt sárguló levelekkel jelezni fogja.
Meg lehet próbálkozni a magról való szaporítással is, de ekkor nem biztos, hogy díszítőértékükben az anyanövényre hasonló egyedeket kapunk (elmaradhat annak szépségétől). A magvetést rögtön érés utén kell megkezdeni: meg kell tisztítani a terméshústól a magvakat és rétegezve tárolni tavaszig. Rétegezéshez ássunk egy 60-80 cm mély árkot amibe egy réteg homokot, egy réteg elvetendő magot (kb. 10-10 cm vastagságban) fektetünk, a gödröt 20-30 cm durva szemű homok zárja le. Veremben vagy pincében is rétegezhetünk, itt jobban biztosított a fagymentes környezet és az állandó alacsony hőmérséklet. Néha locsoljuk illetve szellőztessük. A magokat tavasszal lehet 2-4 cm mélyre elvetni. <p>Gyorsabb szaporítási mód a félfás dugványról történő szaporítás, amelynek optimális időpontja augusztus-szeptember.
A képen látható növény egy Plectrantus faj, amit magyarul szoktak hársfacserjének vagy kakassarkantyúnak is nevezni. Valóban jól bevált növény, mivel viszonylag könnyen tartható. Nyáron a szabadban, télen pedig 10°C-os helységben, ritka öntözéssel. A Világos helyet és közepes vízellátást igényel. <p>További előnye, hogy virágai olyan illatanyagot tartalmaznak, melyek távol tartják a kártevőket, molyokat.
A selyemmirtusz melegigényes díszcserje, de elviseli a fagyot is. Akár a minusz 20 fokot is kibírja, ha rövid ideig tart. Enyhe klímájú vidéken a sazbadban is átteleltethető, fagyzugban viszont 0-4 fokos helyen érdemes teleltetni. Télikertben az egész növényt 5-10 cm magasságban vissza lehet vágni, és sötétbe állítani. A selyemmirtusz az egyéves vesszőkön hozza virágait, így a metszéssel gazdag virágzás várható. A fiatal hajtások törékenyek, vigyázzunk rájuk.