Keresett kifejezés: “tv”

Cikkek (4066)

426. Csütörtökön megint féláron: itt a Torkos Csütörtök

Hamvazószerdával elkezdődik a 40 napos nagyböjt, amit torkos csütörtök követ, lehetőséget kapva több étteremben is a féláron való fogyasztásra.

Részletek

427. Éghajlatrombolók Klímacsúcsa lesz holnap?

Nem vesz részt a négy legfontosabb magyar éghajlatvédelmi szervezet a Klímacsúcson. Szerintük a pénteki rendezvény a beharangozott széleskörű társadalmi összefogás helyett a támogató erőművek és energiacégek PR eseményévé sekélyesedik.

Részletek

428. Milyen messze kell a kerítéstől a fákat, bokrokat ültetni? Itt a válasz!

Bár jelenleg nincs országos érvényű előírás az épületektől, telekhatártól való telepítési távolságokról, ha nem akarunk gondot, tartsuk be az alábbiakat.

Részletek

429. Algásodik a füvem! Mit tegyek?

Édenkertésztől egyre többen kérdezik, hogy mi lehet a gyepben megjelenő ismeretlen eredetű, kocsonyás valami. Utánajártunk.

Részletek

430. Gardenexpo, a kertmester: közeledik az első tavaszi kertkiállítás

A legnagyobb hazai kerti kiállítás és vásár a március 15-i hétvégén ismét megnyitja kapuit. Az idei évben a Nemzetközi Orchidea- és Bromélia kiállítás színesíti a rendezvényt.

Részletek

Édenkertész (944)

616. Citromfáim hoznak hajtást, de a kis (kb. 5 mm) hajtások vége elkezd feketedni, majd az egész hajtás leesik...

Kedves Béla! Több hiba is van, illetve a részeltes tartást sem tudom. Öntözés: Rendszeresen öntözzük, de kis adagokkal, s lehetőleg lágy vízzel (nem közvetlenül csapvízzel), a túlöntözést kerüljük! Metszés nem tudom, hogy megtörtént-e, azt nem írta.. A nemes szemből kifejlődő hajtást arasznyi magasságban visszacsípjük, hogy a fácska elbokrosodjék. A hajtásokat 4 levél felett csípjük vissza, hogy minél több elágazást kapjunk. Az esetleg kitörő, túl erős hajtásokat erőteljesebben metsszük vissza.A citromfácskát nyáron a kertben félárnyékos helyen tartjuk. Árnyékban a hajtások túlságosan megnyúlnak, közvetlen napfényben pedig olyan erős a fácska párologtatása, hogy túlságosan is gyakori öntözést és permetezést kíván.Télen a fácskákat fagymentes, nem nagyon világos, alacsony páratartalmú helyiségben (folyosón, üvegverandán) helyezzük el. Ilyen körülmények között a növény élettevékenysége nagymértékben csökken, jól áttelel és a lombja is zöld marad. Az áttelelt növényeket csak a tavaszi fagyok elmúltával helyezzük ki a szabadba, mert különösen a gyümölccsel megrakott fácskák nagyon érzékenyek a hirtelen hőcsökkenésre. A megfázott fákról nem csak a levelek, de a tavasszal fejlődött virágok jelentős része is lehull.A citromfácska a talaj iránt nem túlságosan igényes. Minthogy a meszes talajt nem tűri, ún. gyepszintföldbe kell ültetni. Az erősen fejlődő fácskákat rendszeresen trágyázzuk. Ehhez a kereskedelemben kapható vegyes műtrágyákat használjuk fel oly módon, hogy 1 liter vízben 1 dkg műtrágyát oldunk fel, és ezzel öntözzük két-három hetenként a citromfa talaját. (Az Ön által használt jó, de szerintem ezt is túlzásba vitte, elég lenne 3 hetente)A citromjának télen alig van vízigénye; ilyenkor a talajt csak akkor kell megöntözni, ha a felszíne már porszárazzá vált. A vízigény tavasszal természetszerűleg fokozódik, hiszen a hőmérséklet emelkedik, és a növény is több vizet von el a talajból. Ilyenkor tehát bőségesen öntözzünk, lehetőleg permetezzük a fák lombját, sőt időnként a poros leveleket mossuk le. Ügyeljünk azonban arra, hogy a talajt ne öntözzük túl, mert nyirkos talajban a gyökerek könnyen megfulladnak, és ez a fácska pusztulását okozza.A citromfa érzékeny a szélre : ezért kívánatos a fát félárnyékban, védett helyen elhelyezni.

Részletek

617. Henesia tujáink vannak, a törzs melletti levelek rozsdásak, nem potyognak.

Kedves Érdeklődő! Mivel kép nincs, több dologra is lehet gondolni. 1, Lehetéséges a perzselés is, ami tárpanyag-túladagolástól vagy túl tömény permetszertől származhat. Lehetséges? Elképzelhető, hogy a növény tövéhez szórt valamennyi szilárd műtrágyát, és ráöntözött?? ha igen, akkor perzselt részeket metssze vissza. 2, Mostanában gyakori a didimaszcella is, erről itt olvashat: http://www.edenkert.hu/novenydoktor/novenyvedelem/kertepites-szaradas-didimaszcella-tuja/2198/ 3, A leggyakoribb természetesen a tuja kabatínás hajtás- és ágpusztulása (hajtásbarnulás)A kórokozó gomba nem csak a tuján (Thuja), hanem a hamiscipruson (Chamaecyparis ), a ciprusokon (Cupressus) és a borókán (Juniperus) is súlyos károkat okozhat. Elsősorban a kálcium-, magnézium- és mangánhiányos területen fejlődő növényeket támadja meg. Megfelelő védekezéssel és időben történő felismeréssel a károk megelőzhetők és orvosolhatók. Komoly veszély a fiatal növényeket fenyegeti, melyek a fertőzés következtében elhalhatnak.Kabatina thujae, Kabatina juniperi. Az előző évben megfertőzött hajtásokon telel át, majd május közepétől a hajtások felületén található foltok felszakadnak, és az ott keletkező konídiumtelepek ősszel újra fertőznek. A kórokozó gomba sebzéseken jut a növénybe, ezért rovarkártétel és mechanikai sebzések esetén a fertőzés veszélye fokozottan fennáll.Kezdetben a hajtásvégek szürkészöldre színeződnek, majd fokozatosan elhalnak. Az egész növényt csak fiatal korban károsítja, többnyire csak a hajtáscsúcsok halnak el. A fertőzött hajtásokon 0,2-0,4 mm nagyságú, nagyítóval is látható fekete foltok, termőtestek találhatóak.Védekezés:Kálcium-, magnézium- és mangántrágyázással pótoljuk a nem megfelelő termőterület hiányosságait, erősítsük meg a növényt, ellenállóvá téve a kórokozóval szemben. Fontos időpont a május, amikor az áttelelt szaporítóképletek fertőzni kezdenek. Lehetőleg ezt megelőzve távolítsuk el és semmisítsük meg a fertőzött hajtásokat. Súlyos esetben illetve ültetvények esetében indokolt a gombaölőszeres kezelés.

Részletek

618. Hogyan gondozzam a krizantémomat átülteés után?

Kedves Érdeklődő! Nem teljesen értem a kérdést. Átültette cserépbe és bevitte? Vagy csak átültette és kint hagyta? Télálló vagy nem télálló a krizantémja? Ha télálló, nyugodtan kint hagyhatja. A virágboltokban ősszel kapható gömb krizantémok azonban igényelnek téli védelmet. Először is, ki kell szednünk a gyökereztető közegből, mely leginkább kókuszrost-tőzeg keverékkel van lazítva. Az ültetőgödröt töltsük meg bőven komposzttal, és a fellazított gyökérzetű növényt beiszapolva ültessük el. A tövéhez húzzunk földet, és télire is takarjuk. Ha nagyon aggódunk, hogy nem fog áttelelni, akkor dézsásként fagymentes helyen pl.: garázs, üvegezett veranda stb., átteleltethetjük. Tavasszal megint visszaültethetők a kertbe. Pihentetés alatt nem műtrágyázunk.

Részletek

619.tve a szélei barnulnak?"> Malabár spenót virágom levelei miért fonnyadnak, illetve a szélei barnulnak?

Kedves Érdeklődő! A sárgulás, fonnyadás sok minden következménye lehet (túlöntözés, ásványi anyag hiány), úgy tartja, ahogyan a növény igényelné? A növény hőtűrő képessége kiváló. A pozsgás növényekhez hasonlóan a 40-50 °C-ot is elviseli. A hidegre érzékenyen reagál. Ősszel a hűvös, fagypont körüli éjszakák hatására fejlődése megáll és a fagyok beálltával elpusztul. Nagyon fényigényes, a tűző napot is jól elviseli. Szárrészei fény nélkül megnyúlnak, etioláltak lesznek, s eredeti színüket, formájukat nem nyerik vissza többé. Csak a nyári hónapokban fejlődik jól. Szárazságtűrő, a csapadékszegény nagy meleget is jól átvészeli vastag bőrszövete és rendkívül nagy nyálkatartalma következtében. A minimális csapadékot is jól hasznosítja. Hosszan tartó szárazságban nem pusztul el, csupán a növekedése áll le. A talajjal szemben nem válogatós. Megfelelő számára a jó vízáteresztő, mérsékelten kötött talaj, amelyben nincs sok bomló szerves anyag. Legjobban a kissé kötöttebb talajon díszlik, de köves területeken is termeszthető. Nagy mennyiségben vesz fel makroelemeket (nitrogént, foszfort, káliumot, kalciumot) és csak kisebb mennyiségben igényel mező-, mikroelemeket. Műtrágyázással is termeszthető, szervestrágyázás esetén csak érett trágyát használjunk. A közepesen tápanyagigényes növények sorába tartozik, nagyobb zöldtömeg kialakításához főleg nitrogénre van szüksége, de a túlzott nitrogénadagolás hatására nagy mennyiségű nitrát képződik a levelekben, amely az egészségre káros. Ezért a műtrágya kiszórásakor azonos arányban adjuk a nitrogént, a foszfort és a káliumot. A mérsékelt éghajlatú országokban, így nálunk is egyéves növény. Az elhullatott magok rosszul telelnek át, ezért minden évben újra kell vetni. Palántázni fölösleges, mert magas hőmérséklet és fényigénye miatt növekedését a korábbi kiültetéssel sem gyorsítjuk lényegesen. Ősszel, a szokásos szántáson vagy ásáson kívül nem igényel különösebb talajmunkát, sőt nem túl kötött talajon lazítatlan földben is megmarad. Tavasszal a talajegyengetés, gereblyézés után fészkekbe vagy sorokba, ritkásan vessük. Április második felétől vethető. Kúszónövény, ezért a fészkek egymástól 40-50 cm-re legyenek. Sorba vetve a sortávolság 50-60 cm, a tőtávolság 8-10 cm. Támrendszerre is futtatható, de a földön hagyva is jól termeszthető. Kelés után, amikor megjelennek a hosszú sziklevelek, ritkítsuk. A fészkekben 2-3 tőnél több ne maradjon, sorvetésnél pedig egymástól 10-15 cm-re hagyjuk meg a kis növényeket. Tavasszal a növekedése vontatott. Hosszú, száraz időszakban egyszer-kétszer érdemes megöntözni. Fejlődése a nyár folyamán felgyorsul. Amíg ez meg nem történik, addig különösen érzékeny a gyomosodásra. A gyomnövények a bazellát beárnyékolják és így a növekedéséhez oly fontos napfénytől fosztják meg. A nyár második felében befutja a környező területet, ezzel már megakadályozza a gyomok fejlődését. A talaj be-árnyékolásával csökkenti a víz elpárolgását, ezért ilyenkor már nem szükséges öntözni. Nyár közepétől szedhetők a levelek és a fiatal leveles hajtások. A hazánkban előforduló kártevők, kórokozók között kifejezett károsítőja nincs, ezért különösebb növényvédelmi munkát nem igényel. Igen ritkán, főleg hosszú esős időszakban a szürkerothadás veszélyezteti, míg az állati kártevők közül a földibolha, a pajzstetű és a meztelen csiga okozhat kisebb gondot.Magfogás céljára a fagyok beköszöntéig hagyjuk a növényeken a terméseket. A sötétkék termések húsa az alkörmöshöz hasonlóan igen jó színező, de akadályozza a mag csírázását, ezért erjesszük és mossuk ki a magokat.

Részletek

620. Tujáink sárgulnak, barnulnak...

A tuják pikkelyleveleinek barnulása gyakori. A tuják sekélyen gyökeresedő, vízigényes növények, ezért folyamatosan öntözni kell őket (de azért nem naponta). A kiszáradás jelei a kezdetben sárguló, majd barnára váltó levelek, amik először a csúcsi részen jönnek, majd fokozatosan az alsóbb részeken a növény külsejétől befelé haladva. Télen a napégés és a fagy is okozhat barnulást. Napégés csak a növény déli oldalán mutatkozik, ahol az ágvégek barnulnak. Gyakran a nem megfelelően kijuttatott, vagy nagy adagban adott gyomirtó szerek is okozhatnak barnulást a tujákon. Ha atka, gomba, vagy tetű lenne, akkor a friss hajtásoktól kezdve, befelé barnulnának a levelek. Tápoldatot javasolok első körben, és rendszeres locsolást. Ha a földje jó és elegendő vizet kap, magához fog térni. A beteg részek könnyen lepotyognak, érdemes lerázni és eltüzelni azokat, mielőtt fertőzési forrássá válnának. A legkíméletesebb eljárás a kézi leszedés, de több növénynél ez sok időt igényel, ezért cirokseprűvel óvatosan az ágak közé hatolva gyorsítható a munka. Kíméletes és a gyors módszer a nagy erejű vízsugárral való eltávolítás, amely során lehetőleg lefelé irányuló szögben kimosathatók a könnyen leváló, elpusztult részek. Persze ez nem mindenütt lehetséges. Furcsa, mert nem szoktunk hozzá; a tujákat is permetezni kell. Júliustól októberig kéthetente permetezni kell a tujákat kaptán, mankoceb, kresoxim-metil, miklobutanil vagy tribázikus rézszulfát hatóanyagú szerekkel. Az áruházakban tudnak felvilágosítást adni, h pontosan mely szerek tartalmazzák ezeket az anyagokat.

Részletek