Keresett kifejezés: “”

Cikkek (7281)

Írásos emlékek bizonyítják, hogy már az egyiptomiak is figyelembe vették a Hold változásait és a vetést fogyatkozó, az aratást pedig növekvő holdállásra ütemezték.

Részletek

42. Hogyan nemesítik a rózsát?

A rózsanemesítő munka már májusban megkezdődik a faiskolákban. A pollent szolgáltató "apanövények" félig nyílt virágait a kora reggeli órákban leszedik, majd a sziromleveleket s a portokokat gondosan eltávolítják.

Részletek

43. Mire figyelnek a rózsanemesítők?

A nemesítők sok fáradtságot és pénzt kockáztatnak egy-egy új fajta kiemelése során. Újból és újból fel kell tenniük a kérdést: "Értéktelen, használható vagy ígéretes az általam kiválasztott növény?"

Részletek

44. Növények teleltetése: amarillisz és leander

Az amarillisz hagymagumóit az őszi ültetés előtt pihentetni kell. Amikor az ültetésre kerül a sor, meg kell tisztítani az elsárgult, elszáradt levelektől. A leanderbokrok a fagyok beálltáig kint maradhatnak.

Részletek

45. Kis fa, edényben - a bonsai

A bonsai szó japánból ered, jelentése "kis fa, edényben". Ezek az apró növények nem "torzszülöttek", minden olyan jellegzetes vonást megtalálhatunk bennük, ami egy felnőtt fa velejárója.

Részletek

Édenkertész (3180)

291. Mi okozza a növényeken a pajzstetű megjelenését?

Mivel a legtöbb pajzstetű több növényt is szívogat, leggyakrabban egy másik növénnyel hozzuk be lakásunkba e kártevőket. Mielőtt még nagyon elszaporodnának, tudunk ellenük hatásosan, mechanikai úton védekezni. Ronggyal vagy kefével mossuk le a pajzstetveket, próbáljuk meg az eldugott részekről is kipiszkálni őket. Heti többszöri mosdatással sikeres lehet a védekezés. A forgalomban lehet kapni olajos permetszereket, amelyekkel lefújva a növényt és a kártevőt, megfulladnak az állatok.

Részletek

292. Mikor szabad a szobai hibiszkuszt visszavágni?

A hibiszkusz vagy mályvacserje (Hibiscus siriacus) világos helyen, esetleg teraszon folyamatosan hozza virágait. Ha nincs útban ilyenkor valóban nem érdemes megmetszeni, inkább elvirágzás után vagy a kora tavasz alkalmas erre. Áprilisban vagy augusztusban fejdugvánnyal szaporíthatjuk.

Részletek

293. Fenyőfáim tűlevelei potyognak, mit lehet vele tenni?

A fenyőrozsda az öttűs fenyőket támadja meg, amitől az ágak megvastagodnak, először az ágak majd akár az egész fa elpusztulhat. Egy másik betegség az erdeifenyő tűlevélhullásos betegségére jellemző, hogy a kórokozó által fertőzött tűleveleken, nagyítóval apró foltok láthatók(ilyen a rossz termőhely miatti levélhulláskor nem észlelhető). A lehullott tűleveleket júniusig el kell távolítani, mert innen indul a fertőzés, ha erre nincs lehetőség július-augusztusban gombaölőszeres védekezés válhat szükségessé.

Részletek

294. Szedrünk termése elrohadt, mi történhetett?

Valószínű, hogy a szedrét botrítisz támadta meg, ellene helyes metszéssel és vegyszeresen is kell védekezni. Vegyszeres védelemre (háromszor kell végezni a virágzás kezdetétől) az iprodion, vinklozolin, procimidon hatóanyagú szerek használhatók.

Részletek

295. Magról nevelt tuja rövidebb életű, mint vegetatív úton szaporított társai?

A tuják hazánkban nem őshonos növények, s egyre nehezebben viselik a nagy évközi hőmérséklet és csapadékingadozást. Néhány gombás betegség is támadja, illetve molyok és pajzstetvek is élősködhetnek rajta. Azt, hogy egy magról nevelt tuja kevésbé bírná el éghajlatunkat és rövidebb életű, véleményem szerint nem reális.

Részletek