Sáfrány (Crocus sativus)
A sáfrány a közismert ősszel nyíló növény, a krókusz bibéje- a világ egyik legdrágább fűszere, mert nehézkes és munkaigényes a gyűjtése. A sáfrányt elsősorban ételek színezésére szokás használni, azonban az íze is lényeges. Itthon Sáfrányos szeklicével szokás helyettesíteni, amely azonban nem adja ugyanazt az ízt, csak a színezéshez alkalmas. Nagy adagokban a sáfrány mérgező. Levesekhez, mártásokhoz és rizsételekhez használjuk leginkább.Gyógyhatása inkább amolyan kellemes mellékhatásként értelmezhető: görcsoldó, izgató, hurutcsillapító.
Szurokfű (Origanum vulgare)
Bizonyára sokak számára az oregano elnevezés az ismerősebb, pedig van ennek a fűszernek szép magyar neve- lévén szintén régi magyar fűszer, sőt vadmajorannának is nevezik. Kiválóan alkalmas cserépben nevelésre is, évelő ugyan, de rendszerint nem éli túl a telet cserépben, ám magról is szaporodóképes. Mediterrán ételek elmaradhatatlan fűszere, kiválóan illik a paradicsomos mártásokhoz, levesekhez, húsokhoz és salátákhoz is. Erős aromája miatt óvatosan bánjuk vele. Grillezésnél a parázsra téve néhány ágat kellemes aromát ad a sülő húsnak. Fűszerolaj készítéséhez is használható.Gyógyhatása nyugtató, szélhajtó, köhögéscsillapító.
Szegfűszeg (Eugenia aromatica)
A szegfűszeg egy trópusi fa megszárított virágbimbója. (Ha egy nagyobb szemet szétbontunk, kis szerencsével láthatjuk a szirmokat és porzókat.) Leggyakrabban édességekhez használjuk, mézessütemények és almakompót elmaradhatatlan fűszere, de forralt borhoz, gyümölcssalátákhoz, - krémekhez és lekvárokhoz is kitűnő, valamint húslevesbe is szokás 1-2 szem szegfűszeget főzni. Csokoládés krémekhez vagy italokhoz is finom. Nagyon erős aromájú, ha túl sokat használunk belőle, keserűvé teheti az ételt.Gyógyhatásait az illóolajával használhatjuk legkönnyebben: antiszeptikus, helyi érzéstelenítő (pl. fogfájásra jó), lehűlt testrészek felmelegítésére és fürdővízbe alkalmas. Az olajat töményen közvetlenül ne alkalmazzuk a bőrre, mert irritálhatja.
