Hogyan termesszünk bimbóskelt?

A bimbóskel a középkötött, jó ásványianyag tartalmú talajt kedveli.

Ezért keverjük össze a földet algamésszel, hogy elejét vegyük a káposzta-gyökérgolyvának. Kerüljük a nitrogénnel való túltrágyázást, mert ennek hatására laza bimbók fejlődnek.

A bimbóskel termesztéshez vásároljunk tömött, egészséges, sötétzöld levelű palántákat, vagy olyan fajtájú vetőmagot, amely megfelel az adott vidék viszonyainak. Ügyeljünk arra is, hogy a palántánkon ne legyenek kártevők.

A bimbóskelt fajtától függően április közepén, és május elején érdemes elvetni finoman szórva a melegágyba, vagy fóliaalagút alá. Ha a magoncok túl sűrűn állnak, egyeljük ki őket 10 cm-re.

A palántákat május közepétől június közepéig ültessük ki 40-60 cm-es tőtávolságra. Takarjuk a talajt és tartsuk nyirkosan. Szeptember közepén csípjük le a hajtáscsúcsot ( jobbra) hogy a kelbimbók egyformán érjenek.

Ősszel és télen aztán mindig a legnagyobb kelbimbókat szedjük le. Többször szüreteljünk. A leveleket ne távolítsuk el, mert megvédik a bimbókat a kemény fagyoktól.

A bimbóskel a napon fejlődik a legjobban. Az alacsony hőmérséklet lassítja a növekedését. A palánta rendszeres öntözést igényel.

A bimbóskel kártevői:

A tavaszi káposztalégy a legalsó kelbimbókra és levélhónaljakba rakja a petéit. A hernyók 3-4 hétig rágcsálják a bimbókat és a leveleket. A bimbóskelt elültetés után rögtön fedjük be légyhálóval.

Vegyes kultúrában nagyon jól fejlődik a spenót, saláta, burgonya, cékla, zöldborsó vagy zeller mellett. Így kevésbé támadják meg a betegségek és kártevők.

A káposzta-gyökérgolyvát egy nyálkagomba okozza, amely minden káposztafélénél gyökérvastagodást és fonnyadást vált ki. A fertőzött növényeket meg kell semmisíteni. Megelőzésként ne telepítsünk a bimbóskel mellé más káposztafélét, vagy keresztesvirágú növényt, és gondoskodjunk 3-5 évenkénti vetésforgóról.