Már Ausztriában a muskátli boglárka (Cacyreus marshalli)

A muskátli boglárka eredeti hazája Dél-Afrika, de kezdi Európában is megvetni a lábát: a szerény színezetű nappali lepkét egy osztrák lepkekutató mutatta ki Kelet-Tirolban.

Veszélyt jelent-e ránk a muskátli boglárka?

Muskátli boglárka (Cacyreus marshalli)

A Cacyreus marshalli latin néven nyilvántartott boglárka szárnya felülről egyszínű sötétbarna fehér szegéllyel, alulról pedig tarka mintázatú. Nyugalmi állapotban teljesen beleolvad a környezetébe. A két centiméter szárnyfesztávolságú lepke hernyói muskátlival táplálkoznak.

A jelenlegi ismeretek szerint a faj az 1990-es években került Afrikából a Baleár-szigetekre import muskátlikkal. Innen jutott el Spanyolországba, majd a következő években egész Délnyugat-Európában elterjedt, sőt Franciaországon át Belgiumot is elérte. 2000-től már Szlovéniában, Észak-Olaszországban, Svájcban és Németországban is észlelték, így Ausztriában való megjelenése mindössze idő kérdése volt. A szóban forgó példányt november 10-én találta Helmut Deutsch lepkész neje a kelet-tiroli Lavantban, amint egy ház falán pihent – közölte a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása (www.derstandard.at).

Időközben a Baleár-szigeteken és Dél-Spanyolországban olyan mértékben elszaporodott a muskátli boglárka, hogy kártevőként tartják nyilván. A hernyók egész életüket tápnövényeik bimbóiban, illetve szárain és levelein töltik. Míg az egyes állatok nemigen keltenek feltűnést, tömeges megjelenésük komoly károkat okozhat.

Valószínűleg nem kell attól tartani, hogy Közép-Európában tartósan megvetné a lábát a lepke, mivel az itteni éghajlaton nem képes áttelelni. Vonuló révén tavasszal bevándorol Dél-Európából, nyáron szaporodik, majd az első őszi fagyokkal elpusztul.

A muskátlik további kártevői és kórokozói:

Forrás: www.haon.hu