No SSO cookie

Metszési tanácsok lelkes gazdáknak 1. lecke

Utolsó változtatás: 2016-05-09 | Első közzététel: 2011-03-09
(5/ 2)
Cikk nyomtatása » Cikk küldése »
Metszési tanácsok lelkes gazdáknak 1. lecke
E cikk megírására egy kedves szomszédom ihletett, aki immár második hónapja metszi mintegy 60 gyümölcsfáját, olyan alapossággal, hogy 2 évesnél fiatalabb rész gyakorlatilag egyik fán sem maradt.

Metszési tanácsok kertészeknek

 

Metszési tanácsok lelkes gazdáknak 1. lecke

Nem is a sebességgel nem voltam kibékülve, bár annak idején egy 10 éves őszibarackosban napi 100 fa volt a normám, csak felvetődött bennem a gyanú, hogy az egykori szép gyümölcsöst (melynek ő 1 éve büszke, új tulajdonosa) ezután energiaültetvényként kívánja hasznosítani.

Ilyen brutális visszavágásra a fák rendkívül erős növekedéssel szoktak válaszolni, s ha pl. fűtési célú biomassza-termelés a cél, akkor a legjobb módszert választotta. Ifjításnak sem nevezhetjük a dolgot, hiszen a fák fiatalok, jó erőben vannak. Ifjítani az elöregedő, beteges fákat szoktuk, melyekről sok esetben combvastagságú ágak kerülnek levágásra, ezáltal erős, fiatal hajtások képzésére serkentve a sok vihart megért növényt. Jómagam is sokszor alkalmaztam sikeresen ezt a módszert, mikor ismerőseim legkedvencebb gyümölcsét adó fáit kellett megmenteni a pusztulástól. A drasztikus visszacsonkolást követően 2-3 év alatt ezek a fák gyönyörű, egészséges, új koronát fejleszettek, mely újabb évtizedekre oldotta meg a hőn szeretett gyümölcs utánpótlását.

De lássuk, mi fog történni a szomszéd által letarolt gyümölcsössel. Az ilyen mértékben visszavágott növények az első évben hosszú, akár 1-1,5 méteres új hajtások tömkelegét fogják fejleszteni. Ezeken termés nyilvánvalóan nem lesz, hiszen a termőrészek a másodéves vesszők oldalrügyeiből fejlődő rövidhajtásokon alakulnak ki, de csak abban az esetben, ha ezeket a vesszőket nem vágjuk ismét erősen vissza. Erős visszavágás esetén megint csak egy (vagy több, hiszen minden megmaradt rügy kihajt!) hatalmas vesszővel leszünk gazdagabbak, gyümölccsel bizony nem.

A durva visszavágást követően fejlődött hajtáserdővel csak egy dolgot tehetünk: kiválasztjuk a térben egymást nem zavarókat, megfelelő irányban állókat, egymást nem keresztezőket, ezeket teljes hosszukban meghagyjuk, s az összes többit tőből eltávolítjuk.

A fa ezután a megmaradt vesszőkre (lombhullást követően a hajtást már vesszőnek nevezzük) összpontosítja erejét, de mivel azokat nem vágtuk vissza, már nem azok további hosszanti növelése lesz a célja, hanem a vesszők oldalrügyeiből végre megkezdődik a termő rövidhajtások kialakulása. Alma- és körtefáknál igazán szembetűnő, hogy ezek a rövidhajtások szinte mind egy nagy, kövér rügyben végződnek, melyekből a következő tavasszal virágok nyílnak! S azokból mi lesz? Na mi? Bizony, végre TERMÉS! És ha a fa elkezd teremni, már nem is marad energiája, hogy több köbméternyi új vesszővel örvendeztessen meg minket minden évben. A cél tehát egy dinamikus egyensúly kialakítása a hajtásnövekedés és a terméshozás között.

A keveset termő (viszont valószínűleg erősen növekedő) fákat nem szabad erősen metszeni, hogy a termőrészek kialakulhassanak, s a fa a terméshozásra fordítsa erejét, így a növekedés erélye csökkenni fog. Ha viszont gyümölcsfánk igen bőven terem, s növekedése ezáltal túlzottan lelassul, a fa gyors öregedésnek indul, kevés energiája marad a betegségek elleni küzdelemre, szövetei elöregszenek, ágai egymás után száradnak le. Néhány év elteltével már csak a korábban említett ifjítás segíthet rajta, ilyen fáknál tehát erősebb metszést kell alkalmazni.

Még nincs vége: Metszési tanácsok lelkes gazdáknak - 2. lecke


Szólj Te is hozzá!