No SSO cookie

A szilvafa metszése

Utolsó változtatás: 2016-05-09 | Első közzététel: 2016-03-10
(5/ 2)
Cikk nyomtatása » Cikk küldése »
A szilvafa metszése
A szilvafélék rokonsága rendkívül szerteágazó; itt nemcsak fajtakörökről beszélhetünk, de már az egyes fajok is igen változatosak lehetnek. A házi szilva mellett ide soroljuk többek között a ringlót, a kökényszilvát, a cseresznyeszilvát vagy a mirabellát, hogy csak az ismertebb szilvafákat említsük.

Útmutató a szilvafák metszéséhez

 

Gyakorlati szempontból alapvetően két csoportba osztjuk a hagyományos szilvákat: az egyikre nagyobb, kerekebb termések jellemzők, és a gyümölcshúsuk kevésbé jól válik el a magtól; a másik csoportba a magvaváló, klasszikus szilvaformájú terméseket soroljuk. Nagyon széles a szilvafaoltványok választéka, a legkisebb és a legnagyobb kertekbe is találhatunk megfelelőt. Vehetünk középmagas törzsű oltványt, amely később tízméteres átmérőjű koronát nevel, de választhatunk gyenge növekedési erélyű, orsó koronaformájúra nevelhető szilvafát, pl. egy kicsi előkertbe vagy dézsába. A szilvafák kevés gondozás mellett is szépen fejlődnek, de alkalmanként meg kell metszeni őket.

 

Ültetéskori metszés


Ha beszereztük a szilvafácskát, és az ültetőgödröt is kiástuk, akkor következhet az ültetéskori metszés; ugyanúgy, mint az alma- vagy a körtefáknál. Válasszunk ki három vagy négy, arányos távolságra lévő vázágat, amelyek nem egyforma magasságban ágaznak ki a törzsből, majd a hosszúságuk jó kétharmadával vágjuk vissza a leendő vázágakat, külső rügyre. A szilvafa a növekedési jellegzetességeiből kifolyólag hajlamos keskeny koronát nevelni. A külső rügyre metszéssel azt segítjük elő, hogy széltében is terebélyesedjen. A vázágak 45°-nál valamivel nagyobb szöget zárjanak be a törzzsel, és úgy vágjuk vissza őket, hogy a csúcsaik vízszintesen egy síkba kerüljenek. A sudárvesszőt a vázágakhoz képest úgy igazítsuk, hogy a visszavágás után körülbelül 120°-os legyen a vázágak és a sudárvessző csúcsait összekötő háromszög felső szöge. A kisebb termőnyársakat érintetlenül hagyjuk a fán.

 

szilvafa-fenntarto-metszese
A szilvafa fenntartó metszése

 

Koronaalakító metszés


A vázágakat fele hosszúságúra metsszük vissza; és akár az ültetéskori metszésnél, ilyenkor is törekedjünk a külső rügyes metszésre. A kisebb termőnyársakat ne bolygassuk, csak a hosszúhajtásokat ritkítsuk meg. Elkerülhetjük a korona belső részeinek a felkopaszodását, ha egyik-másik hosszúhajtást úgy vágjuk vissza, hogy körülbelül 10 cm-es csonkot hagyunk. Körülbelül a következő 4-6 évben kell ezt a fajta metszést ismételnünk, egészen addig, amíg készre alakítjuk a koronát.

 


kertbeindító metszés

 

Fenntartó metszés


A szilvafa fenntartó metszése gyakorlatilag az egymást keresztező, illetve a zavaró irányban növő, a korona fényellátottságát hátrányosan befolyásoló ágak eltávolítását jelenti. A vázágakat akkor kell leváltani, ha túl hosszúra vagy túl magasra nőttek. Ilyenkor keressünk egy alsórügyes elágazást, és odáig vágjuk vissza a vázágat.

 

besztercei-szilva
Közismert, bár nem a legkönnyebben gondozható szilvafajta, a besztercei szilva

 

A szilvafák jellemző tulajdonságai:

  • A szilvafa túlnyomórészt a hároméves vesszőkön hozza a termést.
  • Ültetéskor a friss hajtások mintegy kétharmadát kell lemetszeni.
  • Az alakító metszéskor a vezérágakat körülbelül fele hosszukra kell kurtítani.
  • A vázágak legfeljebb 45°-os szöget zárjanak be a sudárral.
  • A felkopaszodás ellen csapos metszéssel védekezhetünk.

gyumolcsfak-metszese

 

 

Forrás: Gyümölcsfák metszése

 

A hagyományos és közismert, bár nem a legkönnyebben gondozható szilvafajta, a besztercei szilva

Szólj Te is hozzá!