No SSO cookie

Miért hasznosítsuk az esővizet?

Utolsó változtatás: 2014-07-10 | Első közzététel: 2014-07-09
(3/ 2)
Cikk nyomtatása » Cikk küldése »
Miért hasznosítsuk az esővizet?
Akiben már régóta érlelődik az elhatározás, hogy hasznosítani kellene az esővizet, annak talán elegendő a következőkben olvasható megerősítés, és ezzel véglegesen meggyőzi önmagát, no meg másokat is: érdemes belevágni!

1. A vízkészletek korlátozottak


A talajvízből, folyókból vagy más felszíni vizekből egyre nagyobb nehézséget jelent a tiszta ivóvíz előállítása. Különösen az intenzíven hasznosított mezőgazdasági területeken figyelhető meg a talajvíz mind fenyegetőbb méretű szennyeződése a műtrágyákból és a növényvédő szerekből származó nitrátokkal, peszticidekkel. Az ipartelepek közelében pedig a klórozott szénhidrogének felhalmozódása okoz gondot. Az ivóvizet ezért sokszor távolról, kevésbé szennyezett területekről kell csővezetéken a felhasználás helyére vezetni. A költségek tehát nőnek, a talajvíz szintje pedig süllyed az intenzív vízkiemelés miatt.

 

esoviz-levezetese
Az esővíz olcsóbb...

 

2. Az esővíz olcsóbb


Minél több vezetékes vizet használ fel a lakosság, annál többe kerül a víz kinyerése, tisztítása és szállítása. A felhasználás helyétől függően, ma már Európaszerte és hazánkban is egy köbméter víz 1-3 Euróba kerül. A legtöbb településen ehhez még hozzá kell számítani a képződő szennyvíz elvezetésének és tisztításának költségeit.

Egy háztartás esővíz általi költségmegtakarítását könnyen megbecsülhetjük, ha azt vesszük alapul, hogy az éves 100-500 m3 vízfogyasztásnál az ivóvíz mintegy 50 %-át esővízzel helyettesítjük. Igaz, a megtakarítás összegét csökkenti az esővízgyűjtő és hasznosító berendezések beszerzésének, felszerelésének és üzemeltetésének, karbantartásának költségei. A felhasznált vagy fölös esővíz szennyvízcsatornába bevezetett része szolgáltatási díjkötelezettséget jelenthet, ami tovább csökkentheti a költségelőnyt.

 

vizfogyasztas
A vízdíjak alakulása Budapesten, 1990-2008

 

3. Az esővíz felhasználása energiatakarékos


A víznyerés helyétől olykor 100 km-re is el kell juttatni csővezetéken az ivóvizet a felhasználás helyére. A szivattyúzás elektromosenergiaigénye pedig igencsak tetemes, hiszen nem csak a csővezeték ellenállását kell leküzdeni, hanem a magasan fekvő településeken is jogosan igénylik a megfelelő víznyomást. Ezenkívül sok energiát fogyaszt a víz előkészítése, tisztítása is. Az esővíz továbbítása ezzel szemben csekély energiafelhasználással jár, mivel csak kis nyomáson és rövid távolságra kell vezetni.

 

4. Az esővízhez kevesebb mosószer szükséges


Minél keményebb a víz, annál több mosószer szükséges a ruha mosásához. A kemény vízhez akár kétszer annyi mosószert (vagy még többet) kell adagolnunk, mint a lágy vízhez. A vezetékes víz keménységét okozó kalcium- és magnéziumionok ugyanis megkötik a szappan- és egyéb mosószer-molekulákat. A mosószerekhez ezért általában vízlágyítót is adagolnak; minél keményebb a víz, annál többet. Mindennek az a következménye, hogy több és drágább mosószerre van szükség, a szennyvíz pedig sok foszfáttal, felületaktív anyaggal és fehérítőszerrel terheli a környezetet, a természetes vizeket.

 

esoviz_tarolo
Őrizzük meg az esővizet!

 

Az esővízben ezzel szemben nincsenek vízkeménységet okozó vegyületek, ami lehetővé teszi, hogy kevés mosószert használjunk, ráadásul a mosógép sem vízkövesedik el.

 

5. Kevesebb tározóra van szükség, és kisebb az árvízveszély


A mind nagyobb területek burkolásával (épületek, utak, egyéb burkolt felületek) fokozódik annak a veszélye, hogy heves esőzések alkalmával a víz nem tud elég gyorsan elszivárogni a talajba, hanem a felszínen hömpölyögve kárt okoz, ill. a csatornahálózaton át gyorsan a vízfolyásokba jut, amelyek nem képesek elvezetni a víztömeget, és kiáradnak. Mindezt úgy igyekeznek megakadályozni, hogy a településeken (hatalmas költséggel) ideiglenes esővíztározókat építenek, amelyekből később fokozatosan eresztik le a vizet. Egyre több országban a mezőgazdasági területeken is létesülnek víztározók, amit a vízvédelmi keretből szintén finanszírozni kell.

A házi esővíztározóknak ugyanaz a szerepük, mint a városi tározóknak, azaz az esővíz nem folyik el nyomban a csatornába. A túlfolyó beszívódhat a kert talajába, tehát a csatornahálózatot kevesebb víz terheli, és még helyben hasznosítható is.

 

esoviz-felhasznalasa
A növények az esővizet szeretik

 

6. A növények az esővizet szeretik


A lágy esővizet jobban szeretik a növények, mint a kemény vezetékes vizet, és jót tesz a cserepes növényeknek is, ráadásul nem keletkezik csúnya mészkiválás az agyagcserepek külső felületén. Esővizet használva, értelemszerűen nem kell tartani vízkövesedéstől a vezetékekben, szerelvényekben, vécécsészékben.

 

7. Az esővíz nem szennyvíz


Ha az ivóvíz egy részét esővízzel helyettesítjük, kevesebb szennyvíz keletkezik. Ha egy településen elég sokan használnak esővizet, elegendő a kisebb kapacitású csatornahálózat és szennyvíztisztító, ill. a meglévő létesítményeket sokáig nem szükséges bővíteni, ami igen nagy költségmegtakarítással jár, és nem kell emelni a közműdíjakat. Újonnan épülő létesítmények, lakónegyedek tervezésekor sokfelé már alkalmazzák ezeket az elveket.

Egyébként pedig jó érzés, hogy tehetünk valamit környezetünk megóvásáért!

esoviz-hasznositasa

 

 

Forrás: Az esővíz hasznosítása

A könyv itt megtekinthető és megvásárolható >>


Szólj Te is hozzá!