Kesu fa és kesudió nevelése
A kesuk homokos talajban érzik magukat a legjobban. Mint tudjuk, a homokos talaj nem tartja a vizet, és általában nem is termékeny, ezek a fák mégis jól fognak fejlődni benne minden különösebb gondozás nélkül.

A kesu gondozása és felhasználása

 

A kesu víz- és tápigénye

Ha nagyobb mennyiségű gyümölcsöt szeretnénk szedni róluk (mondjuk eladásra), akkor szükségük lesz öntözésre és trágyázásra. A száraz időszakban öntözzük rendszeresen, a növekedési időszakukban, valamint virágzáskor és éréskor pedig trágyázzuk. Inkább nitrogénre és foszforra lesz szükségük, és valószínűleg cinkre.

 

A kesu szüretelése

A kesu fák a száraz évszakban (télen) virágoznak és formálnak gyümölcsöt, és a virágzástól számítva pár hónapon belül már szüretelhetünk is.

Ha nincsenek madarak, amelyek meghatározzák a szüretelés idejét, akkor a szép rózsaszín vagy piros (egyesek sárgák) színű almák és a szürkés színű dióhéjak jelzik a szüretelés idejét. Amikor a gyümölcs leesik a fáról, biztosan megért.

 

 

 

 

Válasszuk szét a kesualmát a diótól, és élvezzük az alma ízét. Szerencsére a diók jól állnak a héjukban, akár két évig is lehet tárolni őket, így nem kell azonnal elhasználni a leszedett gyümölcsöt. Tartsuk őket hideg és száraz helyen, amíg felhasználásra nem kerülnek.

 

A kesudió felhasználása

A kesut nem lehet csak kihámozni a héjából, és megenni úgy, mint a többi diót. A héja tele van borzalmas, égető lével, ami égési sérüléseket okoz!

Az a kihívás, hogy úgy távolítsuk el a diót a héjából, hogy a lé ne fröccsenjen a bőrünkre, vagy ami még rosszabb, a szemünkbe. Az egyik lehetőség az, hogy lefagyasszuk a diót és úgy törjük meg, mielőtt még kiolvadna. Még így is szükség lesz kesztyűre, valamint hosszú ujjú és szárú ruhákra, sőt elővigyázatosságból még biztonsági szemüveget is vehetünk. A diót nyersen is lehet enni, de előtte győződjünk meg róla, hogy nem fertőzte meg a lé!

 

 

 

 

A pirított dióhoz szükség van olajra, egy maszkra, hosszú kesztyűre és hosszú ujjú ruhára, illetve egy kötényre.

Melegítsük fel az olajat 210°C-ra, majd tegyük bele a diókat és pirítsuk két percig. Ha ennél tovább pirítjuk őket, túl keserűek lesznek. Vigyázzunk, amikor a diókat beletesszük az olajba, mert ránk fröcskölődhet a lé, amint a diók az olajban ugrálnak. Amikor készen vannak, hűtsük le őket egy veder vízben, majd szedjük ki a héjukból és szárítsuk meg.

Egy másik megoldás az, ha egy lyukas aljú tepsiben pirítjuk a diókat úgy egy percig (hogy a lé folyjon ki a tepsiből). Ezt viszont inkább nyílt tűzön ajánlott tenni. Ne lélegezzük be a füstöt, és ha a diók lángot kapnának, öntsük le vízzel. A pirítás után a diókat fűrészporba vagy más felszívó anyagba kell mártani, hogy az égető lé minden cseppjét eltávolítsuk róluk. A pirítás és szárítás után végre kihámozhatjuk a diót, és megehetjük. Hát nem izgalmas?

Sok sikert mindenkinek, és ne adják fel, ha az első próbálkozás nem hoz sok ehető gyümölcsöt. Szükség van egy kis gyakorlásra...

 

Egzotikus magvak: kesudió, paradió, pisztáció, makámdió

Megosztás

Édenkertész válaszol

Mi ez a szobanövény és hogyan szaportható?

A legtöbb dracéna faj légbujtással szaporítható.

Részletek »

Fotójáték

Legfrissebb fotó:

Őszi asztaldísz

Kvízjáték

Aktuális játékunk:

Egy csodás palackkert tulajdonosa lehetsz

Eseménynaptár

Szaknévsori ajánló profi kiváló ügyfeleink közül Regisztráljon Ön is

1172 Budapest, Szikra u. 1.
6300 Kalocsa, Malom u. 27.
1021 Budapest, Budakeszi út 95.
7763 Egerág, Kertész dűlő 595.