826. A tavasz hirnöke a korán ébredő citromlepke
A tavasz első hírnöke a kertekben, parkokban, ritkás erdőkben nem egyszer már február második felében megjelenő citromlepke (Gonepteryx rhamni). Lássuk, hogyan él és miért olyan hosszú életű!
A tavasz első hírnöke a kertekben, parkokban, ritkás erdőkben nem egyszer már február második felében megjelenő citromlepke (Gonepteryx rhamni). Lássuk, hogyan él és miért olyan hosszú életű!
Az első meleg napsugarak, a hosszabb nappalok hatására a kerti tóban is megélénkül az élet. Most kell előkészítenünk a tavunkat, hogy egész nyáron át élvezhessük a szépségét. Először vágjuk vissza a tóparti és a mocsári (lápi) növények elhalt lombját, szárát, hogy helyet készítsünk a az új hajtásoknak, és csökkentsük a vízben bomlásnak induló szerves anyagok mennyiségét...
A növények kiválasztásánál sok szempontot kell figyelembe vennünk: a helyiségek fekvését, a lakóhelyiségek használatát. A nappali, a dolgozószoba általában napfényes, világos, meleg helyiség. A hálószobákban viszonylag kevesebbet fűtünk, hűvösebbek és szárazabbak. A konyha jó, ha világos, de nem túl meleg. A fürdőszobában is tartható növény főleg, ha van a helyiségben ablak mert itt a levegő párásabb.
A kúszónövényekkel állványok, falak elé helyezett lécek, kerítések, erkélyrácsok futtathatók be. Eltakarnak előnytelen házfalakat, védik az erkélyen pihenőket, színükkel, illatukkal szépítik a környezetünket.
A szarvasgomba ára a gyémántéval vetekszik, különleges ételek szinte elképzelhetetlenek nélküle. Magyarországon is egyre népszerűbb. Ezt bizonyította a téli szarvasgomba ünnepe is, amit nemrég a Gödöllői Királyi Kastély és a Dunakanyar Szarvasgombász Egyesület rendezett.
Viszonylag állandó körülményeket igényel; 16-18 °C-os, világos vagy félárnyékos, nyáron levegős, naptól és széltől védett helyet. Nyáron szabadban is tartható. Melegben nagyon kedveli a gyakori vízpermetezést, és leveleinek a letörölgetését nedves, puha szivaccsal. Így a rájuk rakodó port is eltávolítjuk. Tápanyagigényét jól kielégíti a kéthetenkénti tápoldatozás, legfeljebb másfél százalékos töménységű tápoldattal. Károsítói leginkább a pajzstetvek, de száraz körülmények között levéltetvek és takácsatkák is megtámadhatják. Levelei a hőmérsékletingadozás, és a huzat miatt is lehullhatnak, akárcsak a túl nedves talaj hatására. Ez utóbbi elkerülésére ajánlatos hagyni, hogy két öntözés között a földfelszín kiszáradjon.
Ha azt látjuk, hogy a növényeken a hangyák le-fel korzóznak, akkor biztosak lehetünk abban, hogy ott levéltetű károsít, szívogatja a leveleket. A károsnak ítélt hangyák elleni védekezésnek vannak biológiai módjai. Riasztónövények ültetésével, mint pl. levendula, zsálya, izsóp. A hangyákat páfránylevelek erjesztett levével is elriaszthatjuk úgy, hogy a fa törzsére, vagy a növény lombjára permetezzük a levet. Ha van üröm a kertben, forrázással levet kell belőle készíteni, és azt másnap hígítás nélkül a fára permetezni. Ahol a hangyák megjelennek, ott fel kell készülni a levéltetvek elleni védekezésre. Erre a célra igen jó szerek állnak rendelkezésünkre; ilyenek a Bi 58, a Flibol E, az Unitron 40 EC, a Decis 2,5 EC, a Chinetrin 25 EC, a Piretrin stb.
Pedig sajnos ez a ragacsosság a pajzstetű ürüléke által lett. Próbálkozzon a levelek alapos ledörzsölésével. Ehhez szappanos vízzel átitatott szivacsot használjon, és minden növényi részt módszeresen tisztogasson meg. A szivacsot folyamatosan öblítse ki, és szappanozza újra. 2, Ha nem tűnik úgy, hogy ez önmagában segítene, öntözze be növényeit Actara 25 WG-vel a megfelelő hígításban. 3, A szabadban (pl. erkélyen, kertben) lepermetezheti növényeit Vektafid A/E aerosollal. A pajzstetvek a szobanövényeken nehezen kezelhető gond, de remélem, sikerrel jár.
A képről nem látom jól, hogy a tuja levelei a tövénél zöldek-e még, vagy már ott is elsárgultak. Ez esetben sajnos nem lehet mit tenni vele, ki kell vágni, mert elhalt. Ha azonban még nem teljesen elsárgult, mellékeltem egy cikket, amiben olvashat a tennivalókról. Remélem még megmenthető a tuja, mert nagyon szép az élő sövénye, ahogy a képről látom!
Üdvözlöm! Én úgy érzem, hogy a talaj lehet a fő okozója a tüneteknek. Szerintem Ön agyagos, kötöttebb talajú helyen lakik, mert ez a talajtípus produkál ilyen tüneteket. Az ibolyafa (Tibouchina urvilleana) egyébként is laza és savanyú talajt igényel. Azt javaslom, hogy ássa körbe legalább 20-25 cm szélesen a gyökérlabda körül és töltse fel tőzeg és komposztált marhatrágya keverékével. A kötött talajon egyébként a gyökerek el kezdenek rothadni, illetve gombásodni. A tőzeg 3-4 szer annyi legyen, mint a trágya. Minden nap kell öntözni, főleg nyáron, de ne álljon vízben! Tavasszal alaposan vágja vissza, amint a rügyek el kezdtek hajtani. Jövőre biztosan rende fog jönni!