6. VÁZLAT KÉSZÍTÉSE
A vázrajz lesz a gyümölcsöskert "alapokmánya", amely rögzíti az eredeti helyzetet, és kiindulási pontként szerepel további terveinkhez is.
A vázrajz lesz a gyümölcsöskert "alapokmánya", amely rögzíti az eredeti helyzetet, és kiindulási pontként szerepel további terveinkhez is.
Ennyi kisebb-nagyobb, akár pár száz négyzetméteres kiskert van az országban, a családi házak körül, a zártkertekben, az üdülőövezetekben.
Igazi túlélő, ez az Ausztráliából származó igénytelen levéldísznövény. Kedvezőtlen körülmények közt - például panelban - is tűrhetően fejlődik.
Milyen bizarr egy hóval fedett kaktusz, jukka vagy akár pálmafa látványa egy hazai kertben! A szabadföldi teleltetés lehetősége még kevesek számára ismert, de könnyen megbizonyosodhatunk arról, hogy valóban működik.
Hazánkban sok olyan növény teleltethető át szabadföldön, melyeket elsősorban cserepes, üvegházi növényekként ismerünk. A következőkben a télálló pálmák és a banán teleltetésével ismerkedhetünk meg.
Kimondottan hazai fafajok termesztéséről szóló szakkönyvet nem ismerek, talán legközelebb áll a témához a hazai útsorfákról szóló kiadvány. Sajnos bolti forgalomban nem találkoztam vele, de a Kertészeti Egyetem dísznövénytanszékén árusítják, illetve a soproni Erdészeti egyetemen lehetne még próbálkozni.
Szőlész kollégám azt tanácsolta, hogy az öt éves szőlőtőkét még érdemes felcsirkézni, mert még fiatal tőkének számít, a téli időjárás pedig elég kiszámíthatalan, az extrém hideg még károsítaná.
A szőlő nitrogén trágyázása nagy figyelmet igényel, különösen azért, mert igen eltérő talajviszonyok, és ennek megfelelően eltérő N-szolgáltató képességű területeken termesztjük. A szerves anyagban gazdag, és telepítéskor nagyadagú szervestrágyázásban részesített talajokon több évig is lehet gazdaságosan szőlőt termeszteni N adagolása nélkül. Ezeken a területeken a tápanyag, így a N elmozdulásával, mobilitásával nem vagy kevésbé kell számolni.<p>A pétisó kettős hatású műtrágya. Hatóanyag-tartalmának egyik része (az ammónia) lassan, a másik része (a nitrát) gyorsan oldódik és gyorsan felvehető. Ezért a pétisó jól táplálja a növényeket és hatása tartósabb, mint néhány más, korábban elterjedt nitrogénműtrágyáé. A nitrogén műtrágyázást homokos talajon inkább tavasszal tanácsos végezni, mivel gyorsan kioldódik a talajból.
Sajnos kimondottan hibiszkuszról szóló könyvet nem ismerek, de mint gyakori szoba-, illetve dézsás növény a legtöbb ilyen témájú könyvben szerepelni szokott.
A mértékletes zöldmunka semmiképp nem zavarja a következő évi rügyképződést. Extra erős zöldmetszésnél az egész tő kondíciója csökkenhet, sőt a levelek nem képesek annyi cukor termelésére, tehát nem hogy segítenék az érést, hanem gátolja.