111. A böjt a méregtelenítésben is segíthet
Télen anyagcserénk lelassul, ezért egy tavaszi 2-3 hetes méregtelenítő kúra segíthet a szervezetnek megszabadulni a salakanyagoktól.
Télen anyagcserénk lelassul, ezért egy tavaszi 2-3 hetes méregtelenítő kúra segíthet a szervezetnek megszabadulni a salakanyagoktól.
Napi folyadékfogyasztásunk kúrán kívül is 1,5-2 liter kéne hogy legyen (sajnos kevesen tartják ezt be), ezt most emeljük fel napi 2,5-3 literre, és álljon főként szénsavmentes ásványvízből, zöldséglevekből és tisztító gyógyteából.
Miként nyáron a virágok, úgy télen a madarak teszik mozgalmassá a kertet. Még most se késő a kertbe csalogatni az énekes madarakat!
A Cuphea csinos, de nem igazán látványos szobanövény. Virágüzletekben ritkán találkozni vele, de egyre gyakrabban fellelhető a kertészeti vásárokon.
Munkánk során egy, az 1950-es években épült római katolikus templom kertjének arculatát terveztük meg.
A ribizliket ajánlatos évente metszeni. Az újonnan kibúljt vesszőkből csak 3-4 darabot hagyni, és a legidősebb, már gyengülőket pedig kivágni. Az elöregedés 3-4 év után várható. Mivel a szóbanforgó bokrok sokáig nem lettek megmetszve, azt javaslom, hogy minden életképes korosztályból hagyjon meg 4-5 darabot, lehetőleg jó térelosztással. A következő években már könnyebb dolga lesz, az egyéves vesszők válogatásával és a 4-5 éves részek kivágásával automatizálható a metszési rendszer. Az ásás tavasszal is jól elvégezhető, ha már nem ragadós a talaj, de ellentétben az őszi ásással, most azonnal el kell gereblyézni a felszínt, nehogy kiszáradjon a föld. A trágyázást az ásás előtt kell elvégezni. A gyomirtást (vegyszeres) csak a vetés előtt egy héttel ajánlom, Glialkával vagy Finaleval, de ne számítson végleges eredményre, a gyommagvak egy része még 10 év múlva is képes a hosszú alvás után kicsírázni, amit többször is kell még kapálni.
A fenyőfa kérgén azok a lapos telepek, ha jól látom a képen, zúzmók. Minden fás növényen meg szoktak telepedni, nem bántják a növényeket, hiszen nem paraziták. Eltávolításukra nem ismert hatékony módszer. A fenyő tűleveleinek sárgulása nem lehet kapcsolatban a zúzmók jelenlétével. A fenyőfélék leveleinek sárgulását, esetleg későbbi hullását több tényező okozhatja, leggyakrabban a száraz levegő és a kiszáradó talaj. A szárazság kedvezőtlen hatása késleltetve jelenik meg, gyakran hetekkel, hónapokkal később. A levelek sárgulásának pontos oka csak a fa vizsgálatával állapítható meg.
A téli időszakban a pálmák egy jelentős része (a szubtrópusi, mediterrán, sivatagi és hegyvidéki éghajlatról származók) nem fejlődik, hanem nyugalmi állapotban van. Nem állnak le teljesen, de a kevés fény és az alacsonyabb hőmérséklet miatt ritkábban hoznak új leveleket. Ilyenkor kevesebb vizet és tápanyagot vesznek fel. Télen, ha nem megoldott a világos és hűvös helyiségben való tartásuk, akkor azt kell szem előtt tartani, hogy minél hűvösebb helyen van a növény, annál kevesebb fénnyel is megelégszik (és ez fordítva is igaz). A túlöntözéstől és a hideg öntözővíztől a levélvégek sokszor szürkészölden vagy szürkésbarnán visszaszáradnak. A nem megfelelően öntözött növények -akár száradásról, akár túlöntözésről van szó- legyengülhetnek és fogékonyabbá vállnak más betegségekkel, fertőzésekkel szemben. Ezért télen a hűvös helyen tartott növényeket visszafogottan, a nyári hőségben a szabadban nevelteket pedig gyakran kell öntözni. A növény az öntözés után 20-30 perccel ne álljon vízben, a felesleget ki kell önteni az alátétből, és a következő öntözést csak akkor kell végezni, a talaj felszíne néhány cm-es mélységig kezd kiszáradni. A túlöntözés mérsékelhető a megfelelő talaj megválasztásával/összeállításával, ehhez 10-20% sódert vagy folyami homokot kell az ültetőközegbe keverni. Foltosodás kialakulhat hiánytünetként, amely egyes tápanyagok nem kielégítő jelenlétére utal. Sokszor nem az átültetés a megoldás, hiszen a megvásárolható egységföldek ritkán tartalmaznak elegendő tápanyagot. Fontosabb, hogy az utánpótlást folyamatosan biztosítsuk folyékony vagy akár korszerűbb gyanta vagy műanyagburkos műtrágyával, idősebb, nagy méretű növények esetén pedig szerves trágyával (átültetéskor érett szarvasmarhatrágyát kell a talajba keverni 10% arányban). A műtrágyákból célszerű olyat választani, amely levelükkel díszítő növényeknek lett kifejlesztve. Természetesen a csomagoláson leírt adagolási útmutatót szigorúan be kell tartani. Foltokat okozhat gombás fertőzés is. Ennek előfeltétele, hogy magas legyen a páratartalom, és ne cserélődjön a levegő. Ebben az esetben lehetőség szerint meg kell szüntetni a gombák szaporodásának feltételeit, és kezelni a növényt valamilyen gombaölőszerrel. Számtalan készítmény vásárolható engedélyek nélkül, ezekről és használatukról szakkereskedésekben, gazdaboltokban általában tudnak felvilágosítást adni. Van egy régóta használt kemikáliamentes megoldás, zúzott fokhagymát kell áztatni forró vízben, majd kihűlés után ezzel permetezni a növényt. Hogy a valóságban mennyire hatékony ez a megoldás, azt nem tudom, de biztosan nem árt...
A küldött fotó sajnos nem az a minőség, ami alapján lényegi következtetésre lehetne jutni. A növény valószínűleg Sinningia leucotricha. Ne ültesse mély cserépbe és az átlagosnál lazább kaktuszföldet használjon. Téli nyugalmi időszakában leveleit ledobja, hajtásai elszáradnak. Szobahőmérsékleten tartva egy hónapban egyszer nagyon kevés esővízzel öntözze. Legcélszerűbb télen hűvös, de világos helyen kb. 7 C°-os hőmérsékleten teleltetni, de huzamosabb ideig 2-3 C° sem jelent problémát. Ez utóbbi teleltetés során október közepétől egyáltalán ne öntözze, s ezt majd csak akkor kezdje ismét, amikor friss hajtásai megjelennek, úgy február táján. A hűvös teleltetést javaslom. Tavasztól őszig a többi pozsgás növénynél gyakrabban locsolja. Az Ön által alkalmazott öntözés túl gyakori, valószínüleg az edény alján pangó víz okozhatta a hajtások pusztulását. Heti egyszeri alapos beöntözés minden bizonnyal elegendő. Az eddig leírtakból következően a szárát levagdosni nem kell, mert a nyugalmi időszakra felkészülés és az öntözés októberi megvonása miatt azok természetes módon leszáradnak. Később már csak ezeket az elszáradt hajtásokat távolítsa el. Az új hajtások megjelenésétől már ne nagyon változtasson a helyén. Szereti a meleget és a fényt, de nem a tűző napot, inkább a mozgó árnyékos helyet. Szaporítása a gumó feldarabolásával javasolt, mert ez gyorsabb és biztosabb módszer. Virágzási időszaka nálunk a május közepétől augusztus elejéig tartó időszak. A Magyar Pozsgásgyűjtők Egyesületének "Debreceni Pozsgástár" című szines 60 oldalas újságjának 2006. 2. számában részletesen olvashat a Sinningia félékről, tartásukról, szaporításukról.
Tekintettel arra, hogy fényképet nem küldött, csak feltételezésem van a kártevőről: a vándorpajzstetvek, amikor még nem borítja hátukat a fehéres viaszréteg, hasonlóak az ászkákhoz. A pajzstetvek alattomos, gyorsan felszaporodó, rejtetten élő kártevők: mire észreveszik, különösen télen, már szinte az egész növényt ellepik, gyakran a szomszédos növényeket is. Szappanos-vízes fogkefés finom dörzsöléssel a többségét távolítsa el, ha lehet, érdemes visszametszeni a növényt. A kisebb lombú virágot 3-4 alkalommal permetezze le Actara rovarölő szerrel hetente. A maradék permetlével minden alkalommal öntözze be a növény talaját víz helyett. Ez a kártevő gyakran a talajba is behúzódik. A kezeléssorozat után rendszeresen figyelje, hogy nem maradtak-e fenn egyedei. Polifág kártevő, a szobában található valamennyi növényre rátelepedhet, érdemes minden növényt alaposan átvizsgálni, és megelőzésképpen lekezelni. A leírt kezeléseket csak olyan helységben végezze, ahol folyamatosan nem tartózkodnak.