1201. Borostyánarália (Fatshedera lizei)
A borostyánarália két növény, - a Hedera és a Fatsia - hibridje. Könnyen nevelhető, ezért népszerű. 1912-ben, Franciaországban nemesítették.
A borostyánarália két növény, - a Hedera és a Fatsia - hibridje. Könnyen nevelhető, ezért népszerű. 1912-ben, Franciaországban nemesítették.
A Piri alma húsa zöldes-fehér, harmonikusan édes, gyengén savas, roppanó, de a szájban olvadó, bőlevű. Héja középvastag, de nem rágós. Eleinte száraz tapintású, a fedőszín teljes kifejlődése után viaszos. A csészecsatorna zárt, magházpenészedésre nem hajlamos. Ősszel érik.
Ámpolna növény a kúszó és csüngő növények gyűjtőneve. Edényeiket falra vagy a mennyezetre erősítik. Fő díszítőértéküket megjelenésük, valamint csüngő, lombzuhatag jellegű hajtásaik adják.
Őskori barlangrajzok tanúsága szerint a méhek és a méz már több évezrede megjelentek az ember életében. A keleti kultúrákban a méz egyedülálló módon a mai napig kettős szerepet tölt be: gyógyszer és egyben élelmiszer is. Az európai országokban szintén kedvelt fogyasztási cikk: az átlagos mézfogyasztás eléri az évi 1,7-2,5 kg-ot. Németország, illetve a skandináv országok egyaránt nagy mézfogyasztó nemzetnek számítanak. Hazánkban az éves fogyasztás jelenleg sajnos igen csekély: 0,5 kg/év/fő.
A Victoria amazonica már gyermekkoromban elbűvölt, amikor először olvastam róla. A leírásból talán az ragadta meg a leginkább képzeletemet, hogy a tündérrózsák családjába tartozó vízinövény levele olyan hatalmas és szilárd, hogy - mintha egy kerek, lapos gumimatrac lenne - képes egy nagyobb gyermeket is a víz színén tartani.
Nagy valószínűséggel Olvasónk valóban mirobalánt látott erdélyi kirándulása során. A Myrobalant a kertészek elsősorban kajszi-, és szilvafák alanyaként használják fel, erre oltják (szemzik) rá a nemes fajtát. A myrobalan a nagyon köves és a nagyon száraz talajok kivételéval mindenütt jól díszlik, a magas talajvizet és az átmeneti vízborítottságot is jól tűri. <p>Ha vásárolni szeretne, tekintse meg a Szaknévsor rovatot, ahol ajánlatot kérhet díszfaiskoláktól, gyümölcsfaiskoláktól.
A barnuló, majd elszáradó leveleknek alapvetően három oka lehet, a kevés fény, a magas hőmérséklet vagy a vízhiány. A papagájvirágnál kucsfontosságú, hogy télen hűvös és jól megvilágított helyen tartsuk. Ilyenkor ritkábban, de tavasztól alaposan be kell öntözni, majd a következő öntözésig hagyjuk a földfelszínt kiszáradni. <p>Amennyiben fiatal növényt kapott, tavasszal mindenképpen ültesse át. A fejlett növényeket azonban nem szabad átültetni, mert az évenkénti virágzáshoz fontos a kinőtt cserép.
A köszméte ökológiai igényét tekintve jellemző, hogy a hűvösebb területeken érzi jól magát. Meleg területeken, forró nyarakon nemcsak a lombját veszti el, hanem gyakran a gyümölcs is megperzselődik, értéktelenné válik. <p>Talajjal szemben nem túl igényes, legjobban a középkötött vagy lazáb, levegős, jó vízgazdálkodású talajokat kedveli. Egyre azonban figyelni kell, a levegőtlen talajt egyáltalán nem viseli el.
A sütőtök termését késő ősszel szedjük fel, amikor megcsípte a dér, mert a húsa akkor ízletes igazán. Ez azt jelenti, hogy csak az érett sütőtököt szabad leszedni, kocsánnyal együtt. Fagymentes, száraz helyen decemberig, januárig jól tárolható.
A gyümölcsfákhoz hasonlóan a szobanövényeknek is szükségük van az évenkénti megújulásra. Tetemesebb kort megélt növényeink esetén nem elegendő csupán az átültetés, 2-3 évente újítsuk meg a töveket. A szobapáfrány esetén kora tavasszal végezzünk tőosztást, amikor 2-3 egyforma nagyságú tövet képezünk, és ezeket külön cserépbe ültetjük.