121. Gesztenyeaknázó-moly
A vadgesztenyefák levelein károsító és a levelek korai elszáradását okozó moly kártevő az utóbbi évtizedben terjedt el hazánkban és a szomszédos országokban.
A vadgesztenyefák levelein károsító és a levelek korai elszáradását okozó moly kártevő az utóbbi évtizedben terjedt el hazánkban és a szomszédos országokban.
A sárga ruhára vagy autóra nagy számban repülnek. Ez nem véletlen, ugyanis a sárga szín vonzza a levéltetveket. A zsenge leveleken szívogatva legyengítik és megfertőzik a kerti növényeket.
Valószínűleg a fejes saláta és néhány trópusi papagájfaj keresztezéséből születtek a most következő saláták. Színük és ízük ugyanis erre utal.
Milyen bizarr egy hóval fedett kaktusz, jukka vagy akár pálmafa látványa egy hazai kertben! A szabadföldi teleltetés lehetősége még kevesek számára ismert, de könnyen megbizonyosodhatunk arról, hogy valóban működik.
Sokak számára újdonság, hogy hazánkban viszonylag sok növény átteleltethető szabadföldön, melyeket elsősorban üvegházi növényekként ismerünk. Így van ez néhány kaktusszal is.
Nem tudom kitől kapta a "megfelelő" közeg tippet, de én úgy látom, hogy a növény valamilyen homokos kaktuszföldszerűségben van. Sajnos nem ez a megfelelő közeg a növénynek, de mivel már elsárgult, így csak egy gyors mentési kísérletként: azonnal kiszedni a talajból, lemosni a gyökeréről mindent, megszárítani a növényt, majd gombaölőszerrel lepermetezni! Ezután párás helyen, de szárazon tartani legalább 2-3 napig, és csak utána ültetni egy sokkal szellősebb, darabosabb ültetőközegbe, amely ne tartalmazzon virágföldet.
Jó lett volna télire világos, de hűvös - 10 °C körüli - helyen elhelyezni. A fűtött lakás túl meleg volt számára, és emiatt valószínüleg több locsolást igényelt volna. A túl laza, tőzeges föld is okozhatta a növény halálát: a fűtött lakásban nem tartotta a vizet a növény igényeinek megfelelően, és valószínűleg az már nem él. Gergely Díszfaiskola Gödöllő
Tudomásom szerint a növény levélnyelét fogyasztják, sütemény, kompót, leves formájában. Magát a levelet csak kora tavasszal, mert később a sok oxálsav miatt hashajtó hatású. Üdvözlettel: Növényorvos
Kedves Evika! A képen egy koreai labdarózsa (viburnum carlesii) látható.
Kedves Érdeklődő! A csúcsok leveleit meg kell vizsgálni, szét kell hajtani, hogy látható-e bennük levéltetű. A tetvek jelenlétét jelzi az is, ha hangyákkal találkozunk a hajtásokon. A kórokozók ellen rovarölő szerekkel lehet védekezni.