121. Gesztenyeaknázó-moly
A vadgesztenyefák levelein károsító és a levelek korai elszáradását okozó moly kártevő az utóbbi évtizedben terjedt el hazánkban és a szomszédos országokban.
A vadgesztenyefák levelein károsító és a levelek korai elszáradását okozó moly kártevő az utóbbi évtizedben terjedt el hazánkban és a szomszédos országokban.
A sárga ruhára vagy autóra nagy számban repülnek. Ez nem véletlen, ugyanis a sárga szín vonzza a levéltetveket. A zsenge leveleken szívogatva legyengítik és megfertőzik a kerti növényeket.
Valószínűleg a fejes saláta és néhány trópusi papagájfaj keresztezéséből születtek a most következő saláták. Színük és ízük ugyanis erre utal.
Milyen bizarr egy hóval fedett kaktusz, jukka vagy akár pálmafa látványa egy hazai kertben! A szabadföldi teleltetés lehetősége még kevesek számára ismert, de könnyen megbizonyosodhatunk arról, hogy valóban működik.
Sokak számára újdonság, hogy hazánkban viszonylag sok növény átteleltethető szabadföldön, melyeket elsősorban üvegházi növényekként ismerünk. Így van ez néhány kaktusszal is.
Egyetlen titka van annak, hogy a követező évben is virágzásra késztessük növényünket: állandóan vizes legyen a földje, kimondottan hűvös helyen, jó megvilágítottságban álljon. A levelek száradását okozhatja vízhiány vagy a páraszegény levegő, ennek elkerülésére vegyük körbe a növényt nedves tőzeggel. Amennyiben a barna foltok nedvesek, és súlyos esetben összefolynak és elpusztítják az egész levelet, az utalhat gomba vagy baktérium jelenlétére. Ilyenkor a beteg levelek eltávolítása után használjunk Chinoin Fundazol 50 WP-t.
Úgy tűnik, Olvasónk valóban mindent negtett, hogy Hibiscusát virágzásra késztesse. Egyet azonban ne felejtsünk el, a növények sem érzik mindenütt egyformán jól magukat. Tegyünk kísérletet, és keressünk számára új helyet a lakásban. Az én növényem a 3. költöztetés és 2 év után hozott először virágot. Tehát ne csüggedjünk! <p>Igényeit tekintve fontos, hogy virágzáskor jó megvilágítást, sok vizet és tápanyagot kapjon, télen pedig hűvösebb környezetet (12-15 C˚) biztosítsunk számára.
A friss trágya kerti felhasználásra még nem alkalmas, mert sok el nem bomlott szerves anyagot tartalmaz, amely a talajéletet inkább hátráltatná, mint fokozná. Ezért a friss istállótrágyát kazlakba összerakva néhány hónapig érlelni kell. Az istállótrágya kiszórásának optimális időpontja az ősz. <p>Kötött talajon egyszerre 3-4 q istállótrágyát szórjunk ki 100 m2-enként, míg homokon ugyanerre a területre egyszerre 1,5-2 q is elegendő.
A magnólia (másnéven liliomfa) nem annyira a talaj ph értékére érzékeny, hanem inkább a talaj kötöttségére. Helyes lépés volt a tőzeges talajújítás, mivel ez a növény nagy vízigényű és ezt a vízigényt csak laza, humuszos talaj segítségével lehet biztosítani.<p> Mivel kényes növény, ezért csak szélvédett és meleg helyre szabad ültetni. A kezdvezőtlen helyet csak a késői virágzású fajok viselik el. Virágrügyei nagyon érzékenyek. A virágás elmaradásának oka véleményem szerint a helyben keresendő. Nagy vállalkozás, de talán érdemes lenne máshová ültetni a növényt.
A legfontosabb, hogy szobai hajtatásra alkalmas fajtákat válasszunk. Ültetőközegként hagymarostot vagy tőzeges földkeveréket használhatunk. Ültetéskor figyeljünk arra, hogy hogy kb. 1,2 cm legyen a távolság a föld felszíne és az ültetőedény felső pereme között. <p>A gyökereztetéshez a hajtatóedényt tegyük egy fekete műanyag zsákba, majd állítsuk a pincébe vagy a garázsba. A gyökerek kialakulásának időtartalma 9-15 hét 9-12 ˚C hőmérsékleten. <p>Amikor a hagymák csúcsán megjelenő hajtások elérik a 2,5 cm-es hosszúságot, tegyük át a hajtatóedényt egy hűvös szobába, ahol az ideális hőmérséklet 10 ˚C. Először árnyékos helyet válasszunk, majd néhány nap múlva már közelebb tehetjük az edényt az ablakhoz. <p>Amint megjelennek az első virágbimbók, tegyük növényünket a virágzásra kijelölt helyre. Fő szempontok: legyen világos, de nem napos, huzatmentes, az optimális hőmérséklet 18-20 ˚C. Ezek után már csak a virágnyílásra kell várnunk.