1511. A hiúságot vagy a szerencsét szimbolizálja a nárcisz?
A nárcisz többféle szimbólumot hordoz. Nyugaton egocentrizmust, önzést, hiúságot jelent, míg Kínában a virág a gazdagság és a szerencse szimbóluma.
A nárcisz többféle szimbólumot hordoz. Nyugaton egocentrizmust, önzést, hiúságot jelent, míg Kínában a virág a gazdagság és a szerencse szimbóluma.
A tárkony (Artemisia dracunculus L. - Asteraceae) kellemes fűszeres illata és zamata miatt a középkortól kezdve közkedvelt fűszernövény. Illóolajának összetétele hasonló az ánizséhoz, de nem olyan édes. Virágzáskor gyűjtött föld feletti részeit megszárítva porrá őrlik és levesek, mártások, saláták ízesítésére használják. Erdélyben, de Franciaországban is a sült húsok egyik alapvető fűszere.
Az édesköményt (Foeniculum vulgare) már az ókorban ismerték és használták. Íze és illata az ánizsmaghoz hasonlít. Magjait levesekbe és halételekbe főzik, a gumóját lereszelik, és a káposztasalátához adják. A fehér üröm és az ánizs mellett az abszint fő ízesítő anyaga! Mi most rizshez kínáljuk!
A kemény sajtok közül a legkedveltebb az ementáli. Már a benne lévő lyukak miatt is gyermekkorunk kedvence. Az előállítása során, a sajt érésekor jelentős gázképződés zajlik a sajt belsejében, ettől alakulnak ki a hatalmas lyukak. Nos, most ementáli sajtból készült, gyorsan elkészíthető, és garantáltan nagyon finom felfújt receptjét ajánljuk!
A lúgosító ételek a reneszánszukat élik mostanában. Nem diétás megfontolásból, de annak is beillő levesfinomságot ajánlunk a levesek, és a zöldségek kedvelőinek.
A kis peppinot sajnos gyakran támadják meg kártevők. Permetezze csalánlével (a csalánleveleket 3 napra be kell áztatni, és utána kipermetezni), és a beteg leveleket távolítsa el. Teleltetése Fagymentes helyen, közepes páratartalmú, nem teljesen sötét helyen kell teleltetni, ilyen például egy garázs vagy egy lépcsőház. Akár márciusig-áprilisig is teremhet. Termései 1-2 hétig utóérlelve a legízletesebbek.Ha nem tudod meleg és világos helyiségben teleltetni, akkor jó a hűvös és félhomályos hely is. Akár pinceablakban is kitelel. Ilyen helyen csak óvatosan szabad locsolni, épp hogy nedves legyen a földje.Ilyen helyen lehullik a legtöbb levele, megnyúlt hajtásokat fog hozni, de tavasszal úgyis erősen vissza kell vágni, amikor kivisszük.
Teleltetés fokozatosan: Amikor a várható hajnali hőmérséklet 10 C° alá esik, estére vigye be a növényt a lakásba, de még nem a végleges teleltetési helyére, csak úgy, hogy másnap reggel könnyen vissza tudja vinni a szabadba. Ha hirtelen viszi be, az összes levele le fog hullani. Ezt a be- és kihordozgatást, ha a hajnali alacsony hőmérséklet szükségessé teszi, szinte minden este el kell végezni. Ha a reggeli hőmérséklet már nem éri el a 7 fokot, és jelentős emelkedés sem várható nap közben, akkor a I a végleges teleltetési helyükre kell tenni. (Ez lehet egy viszonylag világos padlástéri szoba, 18 - 20 fokos téli hőmérséklettel.) Mielőtt a fácskát a végleges teleltetési helyére tenné, még van egy fontos feladat, az utolsó őszi permetezés. Ezt a téli behordás befejezése előtt, még a szabadban, érdemes elvégezni. A kora tavaszi keveréket (Agrol Plusz + felszívódó rovarölő) mindenképp ki kell egészíteni atkaölő szerrel. Ezen kívül érdemes réz tartalmú gombaölő szerrel (bordói lé, Champion 50 WP) is permetezni. Ezekkel jelentősen csökkentheti a legyengülési felületet a teleltetés elején. Gyümölcsök: Akor érett, ha eléri az átlagos lime méretet. Bármennyire is fáj, előfordulhat, hogy a kis zöld gyümölcsök egy részétől meg kell válnunk. Ezzel a válogatással azonban ajánlatos megvárni legalább a borsónyi méret elérését, mivel a növény a felesleges gyümölcsök egy részét magától "lerúgja". A citromok nagy része általában magától szelektálja a felesleget. Mennyi gyümölcsöt hagyjunk a fán? Erre megint nehéz egyértelmű választ adni, mivel ez függ a növény korától, nagyságától, a gyümölcsök várható méretétől, lombozattól, törzs és ágak erősségétől. Korábban az volt a szakirodalom útmutatása, hogy átlagos citromméret esetén kb. 30 levélre juthat egy gyümölcs. Virágba borulhat a lime fácska november, december táján is. Ha alacsony hőmérsékleten, minimális locsolással telelteti, akkor kicsi a valószínűsége, hogy a megporzása hosszú távon eredményes lesz. A lime virágok kb. 10 %-ából várható gyümölcs. Ez logikus is, mert télen a növény a túlélésért harcol, és ilyenkor inkább ledobja a kis gyümölcsöket.
A döntés érdekében íme az előnyök és a hátrányok mindkét módszer tekintetében: A diófa jellemzően olyan élőlény, ami utódainak rendkívüli sokféleségét produkálja, nem jellemző rá, hogy leszármazottai a közvetlen felmenők másolatai lennének. Más fák esetében az oltás, szemzés sokszáz évvel előbb már gyakorlattá vált, a dió esetében viszont sokáig nem volt sikeres. Ennek oka is a dió sajátos biológiája, különböző szöveteinek eltérő hőigénye. A magról történő szaporítás változatos, teljesen kiszámíthatatlan tulajdonságú utód-fákat eredményez akkor is, ha a beporzást magunk végeztük, minden szempontból tökéletesnek tartott fák - vagy ugyanazon fa - virágai között. A dió igen variábilis növény, az utódok jellege széles határok között fog változni. Lehet közöttük egészen kiváló is, de mire az utód-fák tulajdonságait értékeljük, évtizednél hosszabb idő telik el, munkánk igen csekély hatásfokú lesz.Gyakran történik, hogy egy papírhéjú, pirosbelű, vagy más szempontból értékesnek gondolt fa dióit ülteti el a lelkes gazda, annak reményében, hogy az utód is olyan lesz. Hát, a legritkább esetben lesz olyan.Egy előnye viszont egészen biztosan lesz a magról történő szaporításnak: a csemete növekedése gyorsabb lesz, és általában is elmondható, hogy a nemesített fajtáknál nagyobb növésűek a bizonytalan származású magoncok. Tehát akkor ajánlható a magról való szaporítás, ha egy szép, nagy diófát akarunk valahova, aminek az árnyéka, szépsége, hangulata jelenti számunkra a fő értéket, és az esetleges szép diótermés csak ráadásként jöhet. Természetesen a fatermelési célú diószaporítás külön kérdés, arról külön beszélünk majd. A másik előnyük a magoncoknak, - ha az anyafa is ugyanazon a termőhelyen nőtt magoncfa volt, - hogy valószínűleg az adott termőhelyhez alkalmazkodott diófát tudunk nevelni. Várhatóan jól érzi majd magát, és szép fa lesz. Reméljük. Ha már ősszel végső helyükre vetjük a diókat, két-három szemet helyezzünk egy gödörbe, és csak tavasszal fog csírázni. A csemeték közül két év elteltével válasszuk ki a megmaradót. Csemetenevelés céljára a diót tavasszal 6-8 cm mély barázdába vessük, ügyelve arra, hogy a talaj egyenletességét üregek vagy bomló szerves anyagok ne bontsák meg.Vegetatív úton is szaporíthatunk az általunk kívánatosnak tartott diófáról utódot, aminek tulajdonságai biztosan meg fognak egyezni az anyafa tulajdonságaival (ha sikerül a szaporítás), hiszen gyakorlatilag annak a sarja.Az államilag elismert diófajták is mind egy-egy anyafa vesszőinek, rügyeinek elszaporításával, gyakorlatilag az anyafával megegyező tulajdonságokat megtestesítve jöttek létre, szaporodtak el. A nemesítők az egyes fajták értékmérő tulajdonságait hosszú éveken át vizsgálva választották ki a leghasznosabb, legértékesebb fajtákat. Azt, hogy a különböző fajták valóban olyan értékekkel rendelkeznek, mint amit a nemesítők állítanak, az állam megfelelő hatósága ismeri el. Nálunk is, és mindenhol a világon. Az egyszer elismert, termesztésre engedélyezett fajta tulajdonságai tehát állandóak, nem is szaporítható máshogy tovább, csak változatlan génállománnyal, vegetatív úton. A fajta további javítására már csak - esetleg hasonló, de mindenképpen új, - más néven van lehetőség. Viszont a fajta tulajdonságainak leromlására sincs lehetőség, mert ameddig a fajta él, ameddig termelésben tartják, változatlan tulajdonságokat mutat. Egy diótermelő számára, aki nagy összegeket fektet be a termelésbe, ez nagy biztonságot jelent. Oltványok előállítása A legelterjedtebb szaporítási mód. Az alany biztosítja a jó gyökérfejlesztést, a nemes rész pedig a nemesített, jó diótermő tulajdonságokkal rendelkező fák nagybani elszaporítását. Hátránya, hogy lassú, és az eredményt a termesztés - pl. időjárási - körülményei nagyban befolyásolják. Hogyan kell metszeni a diót, hogy többet teremjen?
Üdvözlöm! A képen egy közönséges rákvirág (Aglaonema modestum) van. Nagyon jól nevelhető, igénytelen faj. Szereti a párát, de a túlöntözést kerüljük. Mérsékelten fényigényű a sötétebb helyeket is szereti. A hőmérséklet ne menjen 15 C alá, inkább 25 C körül szeret lenni. A pajzstetvek és a levélatkák szeretik megtámadni. Laza talajt szeret, ezt tőzeggel tudjuk elérni a keverékben. Termése és a növény nedvei nyálkahártya izgató hatású, ezért gyerekek és állatok közelében ne tartsa. Tápoldatozni hetente lehet tavasztól-őszig, télen havonta elég.
Üdvözlöm! A képen látható növény, egy fehér vérvirág (Haemanthus albiflos). Mivel afrikából származik, ezért nem bírja nálunk a telet, mindenképpen fagymentes helyen kell teleltetni. Mérsékelt öntözést igényel, illetve világos napos helyet szeret, de nem a tűző napot. A betegségei között talán a túlöntözés következtében létrejövő hagymarothadás a jellemző, de ez is tartási hibára vezethető vissza.