1511. A hiúságot vagy a szerencsét szimbolizálja a nárcisz?
A nárcisz többféle szimbólumot hordoz. Nyugaton egocentrizmust, önzést, hiúságot jelent, míg Kínában a virág a gazdagság és a szerencse szimbóluma.
A nárcisz többféle szimbólumot hordoz. Nyugaton egocentrizmust, önzést, hiúságot jelent, míg Kínában a virág a gazdagság és a szerencse szimbóluma.
A tárkony (Artemisia dracunculus L. - Asteraceae) kellemes fűszeres illata és zamata miatt a középkortól kezdve közkedvelt fűszernövény. Illóolajának összetétele hasonló az ánizséhoz, de nem olyan édes. Virágzáskor gyűjtött föld feletti részeit megszárítva porrá őrlik és levesek, mártások, saláták ízesítésére használják. Erdélyben, de Franciaországban is a sült húsok egyik alapvető fűszere.
Az édesköményt (Foeniculum vulgare) már az ókorban ismerték és használták. Íze és illata az ánizsmaghoz hasonlít. Magjait levesekbe és halételekbe főzik, a gumóját lereszelik, és a káposztasalátához adják. A fehér üröm és az ánizs mellett az abszint fő ízesítő anyaga! Mi most rizshez kínáljuk!
A kemény sajtok közül a legkedveltebb az ementáli. Már a benne lévő lyukak miatt is gyermekkorunk kedvence. Az előállítása során, a sajt érésekor jelentős gázképződés zajlik a sajt belsejében, ettől alakulnak ki a hatalmas lyukak. Nos, most ementáli sajtból készült, gyorsan elkészíthető, és garantáltan nagyon finom felfújt receptjét ajánljuk!
A lúgosító ételek a reneszánszukat élik mostanában. Nem diétás megfontolásból, de annak is beillő levesfinomságot ajánlunk a levesek, és a zöldségek kedvelőinek.
Az első és legfontosabb tudni való, hogy csak a három évnél fiatalabb muskátlikat érdemes teleltetni, ha a növényeink ennél idősebbek, érdemes inkább tavasszal lecserélni az állományt. A fiatal muskátlikat viszont több módszerrel is eltehetjük. Ha van egy világos, de hűvös folyosó, vagy előtér, vágjuk vissza a muskátlikat a felére és egy 9-10 fokos helyiségbe helyezzük el őket cserepestől. A locsolást ilyenkor csökkentsük le, éppen hogy picit legyen nedves a földje. Tavasszal ültessük át egy nagyobb cserépbe, és kezdjük el a kinti levegőhöz hozzá szoktatni a növényeket, és emeljük az öntözést is. A következő hónapban kezdjük el tápoldatozni, és az első hajtásokat vágjuk vissza a felére. A másik bevált módszer, ha kivesszük a muskátlit a cserépből, a gyökerét és a szárát visszavágjuk, összerakjuk őket egy nagyobb cserépbe, betakarjuk földdel, és így tesszük el egy sötét, de jól levegőző pincébe, vagy sötét helyiségbe tesszük. Így a muskátli nem hajt ki. A beteg sárgult leveleket okvetlenül távolítsuk le, ugyanígy az esetleges virágkezdeményeket is. Tehát a muskátli teleltetéshez ideális a folyosó, az ablakpárkány, a pince, a garázs, a télikert. Tavasszal a muskátlikat érdemes friss földbe ültetni, és elkezdeni tápoldatozni. Az első hajtásokat vágjuk vissza a felére így elkerülhetjük, hogy felnyúlt hajtásokat kapjunk.
A lakásban világos, napos, levegős helyen tartsuk. Nyáron védjük a tűző naptól. A harangvirág levegőtlen szobában nem virágzik! A fagyveszély elmúlása után cserepestül kitehetjük az erkélyre vagy a kertbe félárnyékos helyre. Ősszel, a fagyok beállta előtt vigyük vissza a lakásba, 6-10 C fokon teleltessük. A növényt kétévenként ültessük át tápdús földbe. A talaj felszínét célszerű agyaggal és homokkal keverni. Átültetésre a tavaszi időszak a legalkalmasabb.
Üdvözlöm! Nyugodtan ültesse el ha már a gyökerek legalább 3-6 cm-esek. A gyökeres dugványokat minél előbb el kell ültetni, mert így jutnak megfelelő tápanyaghoz a földből.
Tavasszal vagy ősszel ültessük őket. Magasságuk fajonként és fajtánként változik, mely a 40 cm-től a 2 méterig terjed. Szaporításuk dugványról történik. Legjobb eredmények a fásdugványozással érhetők el. Ehhez szeptember-novemberben vágjunk ceruza vastagságú ágakat, és a fásdugványozásnak megfelelően ültessük el. A növények, ha magukban szoliterként állnak alig kell metszeni, egyébként, ha sövénynek vannak ültetve, a sövényeknél szokásos normál alakító metszés szükséges. Sövény esetében évente 2-3 alkalommal végezzük el a metszést. Ebben az esetben a fiatal hajtásokat minél több elágazásra, hajtásképződésre kell serkenteni. Kiválóan alkalmazhatók alacsony vagy félmagas sövénynek.
A bogyóból készített gyógytea influenzás időszakban, meghűléses megbetegedések idején rendszeresen fogyasztandó. Ismeretes gyógyhatása vese- és hólyagbántalmakra, bélhurut és hörghurut esetén. Emésztést javító hatása közismert, gyenge vizelethajtó tulajdonságú. A csipkebogyó készítmények jól használhatók erősítő, üdítő és élvezeti célokra is. Ízjavító hatása miatt gyógynövény-keverékekben, gyümölcs-teákban széles körben alkalmazzák. Teát, szirupot, lekvárt is csinálnak belőle, bár elkészítése igen munkás, miután bogyóban lévő apró szőröktől csak szőrszitán való átnyomással szabadulhatunk meg. CsipkebogyószörpHozzávalók: 1 kg csipkebogyó, 4 liter víz, 1-1,5 kg kristálycukor, 10 g citromsav/liter A dércsípett csipkebogyót megmossuk, összezúzzuk, húsdarálón ledaráljuk, majd 3 liter meleg vizet öntünk rá, és másnapig állni hagyjuk, közben néha megkeverjük. Másnap a levet ismét kipréseljük, majd a visszamaradt gyümölcshúsra egy liter meleg vizet teszünk, és másnapig állni hagyjuk. Ezt követően ismételten kipréseljük, és egyesítjük a leveket (leszűrjük). A léhez cukrot és citromsavat adunk. Az elkészített szörp minden kilogrammjához 0,5 g szalicilt vagy 1 g nátrium-benzoátot oldunk.