1511. A hiúságot vagy a szerencsét szimbolizálja a nárcisz?
A nárcisz többféle szimbólumot hordoz. Nyugaton egocentrizmust, önzést, hiúságot jelent, míg Kínában a virág a gazdagság és a szerencse szimbóluma.
A nárcisz többféle szimbólumot hordoz. Nyugaton egocentrizmust, önzést, hiúságot jelent, míg Kínában a virág a gazdagság és a szerencse szimbóluma.
A tárkony (Artemisia dracunculus L. - Asteraceae) kellemes fűszeres illata és zamata miatt a középkortól kezdve közkedvelt fűszernövény. Illóolajának összetétele hasonló az ánizséhoz, de nem olyan édes. Virágzáskor gyűjtött föld feletti részeit megszárítva porrá őrlik és levesek, mártások, saláták ízesítésére használják. Erdélyben, de Franciaországban is a sült húsok egyik alapvető fűszere.
Az édesköményt (Foeniculum vulgare) már az ókorban ismerték és használták. Íze és illata az ánizsmaghoz hasonlít. Magjait levesekbe és halételekbe főzik, a gumóját lereszelik, és a káposztasalátához adják. A fehér üröm és az ánizs mellett az abszint fő ízesítő anyaga! Mi most rizshez kínáljuk!
A kemény sajtok közül a legkedveltebb az ementáli. Már a benne lévő lyukak miatt is gyermekkorunk kedvence. Az előállítása során, a sajt érésekor jelentős gázképződés zajlik a sajt belsejében, ettől alakulnak ki a hatalmas lyukak. Nos, most ementáli sajtból készült, gyorsan elkészíthető, és garantáltan nagyon finom felfújt receptjét ajánljuk!
A lúgosító ételek a reneszánszukat élik mostanában. Nem diétás megfontolásból, de annak is beillő levesfinomságot ajánlunk a levesek, és a zöldségek kedvelőinek.
Kedves Koller Gitta! Tapasztalataim szerint a Phyllostachys-ok nagyon kiválóan telepíthetőek, szinte bármilyen talajba. Ezek kb. 3-5 méteresek. Sok fajtája van, amik megfelelnek Önöknek: Phyllostachys nuda, Phyllostachys nigra, Phyllostachys humilis, Phyllostachys heteroclada, Phyllostachys glauca, Phyllostachys flexuosa, Phyllostachys decora, Phyllostachys bissetii, Phyllostachys aureosulcata f. 'spectabilis', Phyllostachys aureosulcata 'Aureocaulis', Phyllostachys aureosulcata.
A szőlőtőkék metszésének időpontját fontos helyesen megállapítani, ami azt jelenti, hogy nem a naptár, hanem az időjárás döntse el! A korán metszett szőlővesszőkön a rügyek fagyérzékennyé válhatnak, a késői metszés miatt viszont beállhat a "könnyezés", ami a növény legyengüléséhez vezethet. Szóval, ha nem akar kockáztatni, akkor várja meg, amíg a fagyveszély teljesen elmúlik. Én azt tanácsolom, hogy március előtt semmiképp ne metsze meg a szőlőt. A csapok hosszúsága pedig attól függ, hogy milyen fajtájú szőlőt metszünk, mert a különböző fajtákat különböző hosszúságúra kell metszeni. Vannak fajták, amelyek rövid csapon, mások hosszú csapon, ismét mások szálvesszőn teremnek a legjobban. Vigyázzon, hogy a tőkék ne legyenek termőrügyekkel túlterhelve, mert azok elszívják a növény "életerejét". A sok fürt termése a minőség kárát okozza. Kapcsolódó cikk: A szőlő metszése Az idősebb almafákat ajánlott március közepén megmetszeni, de ajánlom figyelmébe a következő cikkünket: Hogyan metsszük az almafánkat?
Kedves Timcsi! A képeken oregoni hamisciprus (Chamaeciparys lawsoniana) látható. A folyamat természetes, hogy megbarnulnak az ágak belül, mert a pikkelylevelűek (Tuják, borókák, hamisciprusok stb.) mindig barnák. Ez az oka annak, hogy drasztikusan metszeni nem tanácsos, mert nagyon lassan regenerálódik (levelesedik be) a kopasz rész. Ezeket a növényeket fokozatosan, hosszú időn keresztül lehet alakítani, hogy szép legyen. Ha nagyon zavaró a mérete, akkor levághatja a ágakat. A metszéstől élettani hatásai nem lesznek negatív értelemben, csak kopasz lesz. A metszést tavasszal végezze, a fagyok után, ezután örökzöld Osmocote műtrágyával trágyázza meg! Arányosan végezze a metszést, mindenhová jusson be a napfény az ágak közé! Azt javaslom, hogy az ágak 1/3-át vágja le maximum egyenlőre. Ezután minden hónapban metsze vissza kicsit.
Kedves Hajni! Szoba rósza nem létezik, csak a kereskedők szoba növénynek árulják. Szerintem a hirtelen hőmérséklet-változás következtében konyult le. Mérsékelt hőmérsékletű helyen tartsa (17-20 °C), és talán rendbe jön. Tavasszal viszont ki kell ültetni, csak akkor marad életben.
A Guinnera Manicata, vagy magyarul brazil óriáslapu, egy eléggé igényes növény, ezért is van az, hogy nem nagyon elterjedt Magyarországon, de a következő tanácsokat tudnám adni: Ami nagyon fontos, hogy 1-2 éves korában még nem szabad kiültetni, előbb meg kell erősödjön a növény, tehát kb 3 éves korára fejlődik ki annyira, hogy tél végén, a fagyveszélyek elmúltával ki lehessen ültetni. A savas (Ph 6), tőzeges, közepesen tápanyagdús talajt szereti. Nagyon sok öntözést, párásítást igényel, mivel őshelyén is mocsaras, párás helyeken él. Ajánlott félárnyékos helyre telepíteni, nehogy a forró nyári napsugarak kiégessék a leveleket. Mivel a növény fagyérzékeny, ezért télen védőtakarót kell biztosítsunk a számára: szalmával, fenyőágakkal betakarhatjuk (30-40 cm). Nem kell megijedni, ha a fagy beálltával a növény levelei a sok felvett víz következtében megfagynak. Le kell vágni. Nagyjából ennyit kell tudni róla, de ültetés előtt vedd figyelembe, hogy a brazil óriáslapu sok törődést igényel. Ha nem tudnál elég időt tölteni vele, akkor ajánlottabb más növény után nézni.