2571. Hogyan égessünk még több zsírt? - 3. rész
Nézzük meg, hogy a bemutatott gyakorlatokon kívül még mit lehet tenni annak érdekében, hogy zsírt égessük.Többek között arról is szó lesz, hogy jó-e éhgyomorral edzeni vagy sem.
Nézzük meg, hogy a bemutatott gyakorlatokon kívül még mit lehet tenni annak érdekében, hogy zsírt égessük.Többek között arról is szó lesz, hogy jó-e éhgyomorral edzeni vagy sem.
Bár néhány súlycsökkentő és fitnesz ötlet nem épp úgy terjedt el, ahogy arra számítottunk, de kétség kívül a legújabb zsírégető kritérium alapja az, hogy mennyi energiát fejtünk ki a fizikai aktivitás során, legyen szó szervezett edzésről vagy lazító jellegű tevékenységről.
Cikkünkben bemutatjuk lépésről-lépésre, hogy hogyan végezhetünk hatékony köredzéseket súlyzók segítségével. Tanuljuk meg mi is ezeket a gyakorlatokat!
Ha szeretünk kertészkedni, a sztívia megjutalmazza erőfeszítéseinket. Míg a legtöbben nem tudunk cukornádat vagy cirkot termeszteni a kertünkben, addig több sztívia fajta is szépen beillik a kertünkbe.
Sztívia magot csak ritkán lehet kapni, mivel nehezen csírázik, így általában palántákat használnak. A sztívia palántákat viszont könnyen meg lehet rendelni. Nézzük, hogyan is kezdjünk hozzá!
A diónak rozsdás betegsége nincs, viszont egy gomba és egy baktérium is okozhat levélfoltosságot, ami a levelek kilyukadásához vezethet. Ősszel érdemes összegyűjteni és elégetni a lehullott leveleket, ha ez nem lehetséges fertőtleníteni kell a leveleket, ill. hajtásnövekedés kezdetétől cineb, mankoceb hatóanyagú szerrel lehet permetezni diófánkat.
Üvegházi termesztés során előfordulhat, hogy hőkár éri a paprikát, ez okozhat barnás elszíneződést a bogyón. A hőkár gyakori szellőztetéssel megoldható. Túlzott permetszeradag vagy nappali nagy melegben alkalmazott permetezés is okozhat égésfoltokat.
Magyarországon számos fűz fajjal találkozhatunk a természetes vegetációban és mégtöbb nemesített fajtával a faiskolákban. <p>Ezek közül természetesen csüngő habitusú a szomorúfűz (Salix alba ´Tristis´) míg ennek alapváltozata a fehér fűz (Salix alba) a folyópartjainkon megtalálható fűzerdők alapfaja, amire nem jellmező a ´szomorúság´. Kisebb termetű fa a kecskefűz (Salix caprea), vagy a spirálfűz (Salix matsudana ´Tortuosa´), melynek göcsörtös vesszői a virágkötészetben használatosak. Bokros növekedésű a cinegefűz (Salix rosmarinifolia) vagy bíborfűz (Salix purpurea), melynek vesszőit kosárfonásra használják. <p> Divatos változatok manapság, az 1-1,5 m magas törzsre oltott fűzek, melyek csüngő ágaival nagyon mutatós szoliter növény. A kép alapján sajnos nem lehetséges az ön példányának pontos fajtáját megállapítani.
Az oltás vegetatív szaporítási mód, amelyet a kertészetben széles körben alkalmaznak. A kaktusz egy darabját egy könnyen növekedő másik kaktusznövényre, az alanyra oltjuk. Az alany serkenti a nemes növekedését és ellátja azt tápanyagokkal - mint ahogy az a saját hajtáscsúcsával tenné. A képen látható kaktusz(ok) is ilyen technikával ´készülhettek´.
A szobai vagy fehér kála sarjhagymákról szaporítható házilag. Ősszel, átültetéskor késsel vágjuk le a sarjakat, és tegyük kisebb cserepekbe. Az így szaporított növények a fehér kála esetében kb. másfél év múlva, míg a színes fajták csak 3 év múltán hoznak virágot. <p>A liliom tartósan egy helyben maradhat, minél kevésbé háborgatjuk, annál bokrosabbá válik és gazdagabban virágzik. Eltérően a többi hagymás növénytől csak ha csökken virágzóképessége, akkor ültessük át.