Hogyan termesszünk sztíviát (Stevia rebaudiana)? - 1. rész
Ha szeretünk kertészkedni, a sztívia megjutalmazza erőfeszítéseinket. Míg a legtöbben nem tudunk cukornádat vagy cirkot termeszteni a kertünkben, addig több sztívia fajta is szépen beillik a kertünkbe.

A sztívia (Stevia rebaudiana) termesztése

 

A Stevia rebaudiana egy érzékeny növény, amely Brazília és Paraguay félnedves szubtrópusi vidékein honos. Ezek a vad növények a folytonosan nedves, de nem vizenyős savas talajban jelennek meg, gyakran a mocsarak és a patakok mentén, ahol a talaj homokos. A sztívia a kertben sem szeret kiszáradni, de az állóvíz elősegíti a rothadás és a betegségek kialakulását. A sztíviát szinte minden éghajlaton lehet sikeresen termeszteni néhány egyszerű módszer segítségével. Az emelt ágyások megóvják a vízben állástól, míg a szerves mulcs és a gyakori öntözés folytonos nedvességet biztosít.

Észak-Amerikában a sztívia csak a legmelegebb térségekben éli át a telet, például Kaliforniában, Floridában és Mexikóban. A Japánban végzett kutatások alapján a 0-1,5 °C-os minimum hőmérsékletet ajánlják. A sztívia egy gyenge évelő, így az évelő növényként termesztett sztíviát pár évente át kell ültetni. A hidegebb helyeken (például nálunk) a sztíviát az utolsó fagy után ültetik el, és egyéves növényként termesztik. A hosszabb nyári napok a magasabban fekvő helyeken elősegítik a levél növekedését és a sevioside tartalmát.

Sztívia



A talaj előkészítése


Jóllehet a sztívia elviseli a legtöbb nedves talajt, a homokos vagy sima agyagot szereti. Bármilyen jó vízelvezetésű talaj megfelel a sztíviának, amelyben jó zöldségek nőnek. A nehéz, magas tartalmú agyagföldet szerves anyag hozzáadásával lehet jól ellensúlyozni. A gazdag komposzt, ami levelekből, fűből, szalmából, konyhai hulladékból, trágyából és más szerves hulladékból van, javítja a talaj szerkezetét és tápértékét.

A komposztot bele lehet ásni vagy szántani a talajba, mielőtt elültetnénk a palántákat, de később is lehet használni mulcsként. Az úgynevezett ˝zöldtrágya˝, ami az előző évi zabból, rozsból vagy hüvelyesekből áll, szintén javítja a nehéz talajt. A sztívia általában 4-5 pH értékű talajban növekszik jól, de akár a 7,5 pH-ás talajban is megél. Viszont nem tűri a sós talajt.

Jóllehet a komposzt általában kielégíti a növény tápigényét, a növények jelezhetik a talaj hiányosságát. Ajánlott a nitrogén vagy a szerves trágya használata, de vigyázni kell, mert a túl sok nitrogén előmozdítja a dús levélzet növekedését, aminek viszont gyenge íze lesz. A csontliszt, a vérliszt, a gyapotmag liszt, a madártrágya vagy a száraz trágya lassan oldódó nitrogénforrás. A nyersfoszfát vagy a csontliszt foszfort tartalmaznak.

A zöld homok nagyszerű káliumforrás. A nyersfoszfát, a csontliszt és a zöld homok sok nyomokban megjelenő ásványi anyagot szolgáltatnak. A maximális hatás elérésnek érdekében dolgozzuk bele a földbe a szerves anyagot az ültetés előtt pár hónappal, vagy keverjük össze a komposzttal. A kevésbé termékeny talaj javítására ajánlott 2,5-3 kg szarvasmarha trágya egy négyzetméterre.

Sztívia-termesztése



Amikor műtrágyát használunk, figyeljünk rá, hogy alacsony legyen a nitrogéntartalma, és évente kétszer alkalmazzuk kisebb mennyiségben - ültetéskor és nyár közepén. De lehet egy általános zöldségeknek szánt trágyát is használni ugyanúgy, ahogyan azt a konténerekbe ültetett zöldségek esetében tesszük.

Hacsak a talajunk nem nagyon homokos az emelt ágyások nagyszerűen megfelelnek a sztívia igényének. Az emelt ágyások megelőzik a víz állását és csökkentik a talaj tömörségét. Az ágyásoknak 90-120 cm szélesnek és 10-15 cm magasnak kell lenniük. Szántsuk, tárcsázzuk vagy ássuk fel alaposan a helyet, majd jelöljük ki az ágyások határait egy cérnával.

A barázdákról ássuk fel a földet kb. 30-90 cm szélességben és tegyük az ágyásokba, amíg el nem érik a kívánt magasságot. Ezeket az ágyásokat végérvényesen ott hagyhatjuk. Mivel csak a barázdákon járunk, a talaj tömörsége csökken. Az olyan mulcs, mint az újságpapír, megakadályozza a gazok burjánzását a barázdákban. Jóllehet nem szükséges, az ágyások szélei is hasznosak és szépek lehetnek.  Használhatunk beton tömböket vagy olyan rothadásálló fákat, mint a cédrusfa, a vörösfenyő és a lepényfa. A kezelt fákat kerüljük, mert azok megfertőzhetik a talajt.

Vannak, akik a ˝dombos˝ módszert választják, amit a csemegekukoricánál is gyakran alkalmaznak. Ültessük a növényeket 30-45 cm távolságra egymástól. Időnként, a növekedési időszakban töltsük fel a növényeket földdel. Ez elfolytja a gazokat és elvezeti a felszínen levő vizet, ami elősegíti a betegségek kialakulását.


Következő oldal >>

Megosztás

Hozzászólások

Édenkertész válaszol

Törpedáliát tennék az irodám ablakába, ami nyugati fekvésű, napi 2-3 óra szűrt napfénnyel. Jó hely ezeknek a virágoknak?

A törpe dália napfénykedvelő, jobban érezné magát teljes napsütésben.

Részletek »

Fotójáték

Legfrissebb fotó:

Eső után

Kvízjáték

Aktuális játékunk:

Jelenleg nincs még új játékunk!

Eseménynaptár

Szaknévsori ajánló profi kiváló ügyfeleink közül Regisztráljon Ön is

1172 Budapest, Szikra u. 1.
6300 Kalocsa, Malom u. 27.
1021 Budapest, Budakeszi út 95.
7763 Egerág, Kertész dűlő 595.