31. Vakondűző patron - nyugalom 6 hónapig
A vakond szaglása állítólag ötvenszer érzékenyebb az emberénél. E tényből kiindulva fejlesztette ki egy ügyes magyar vállalkozás a vakondűző patront.
A vakond szaglása állítólag ötvenszer érzékenyebb az emberénél. E tényből kiindulva fejlesztette ki egy ügyes magyar vállalkozás a vakondűző patront.
A nemesítők sok fáradtságot és pénzt kockáztatnak egy-egy új fajta kiemelése során. Újból és újból fel kell tenniük a kérdést: "Értéktelen, használható vagy ígéretes az általam kiválasztott növény?"
Az amarillisz hagymagumóit az őszi ültetés előtt pihentetni kell. Amikor az ültetésre kerül a sor, meg kell tisztítani az elsárgult, elszáradt levelektől. A leanderbokrok a fagyok beálltáig kint maradhatnak.
A Flora Hungária Nagybani Virágcsarnok, mint minden év szeptemberének harmadik hétvégéjén, az idén is kertészeti kiállításnak adott otthont.
Két amerikai kutatócsoport olyan génmanipulációs eljárásokon dolgozik, amelyekkel később fény nélkül, vagy kevesebb vízzel is növekedni képes növények növeszthetők.
Kedves Kertbarát! A meglévő zöld állományt átvizsgálva megkel ítélni, hogy az elhalt ágak levagdosása után marad e annyi zöld ág, hogy az a növény díszítő funkcióját még eltudja látni. Egy próbát mindenképpen megér, legfeljebb ha nem kielégítő az eredmény, akkor is kilehet vágni.Sajnos az örökzöldek gondozásának hiánya legyengültséget hoz magával és mint a betegség, mint a kártevők martalékául esik. Amennyiben mégis kivágásra kerül a sor, akkor az új állományt, ami a helyére kerül rendszeresen legyen tavasszal és ősszel táplálva, permetezve nyáron ritkán , de kiadósan öntözve. Molnár Gábor Éva, a füvesasszony
Kedves Erika! Nem kell levágni. Semmi baja sem lesz. Tavasszal majd virágba borul. Üdv, Édenkertész
Hogyan lehetne megmenteni a selyemakácot?
Kedves Kérdező! A leírás alapján sajnos a selyemakác törzsén kialakult két nagy lyuk súlyos károsodásra utal, különösen, mivel ezek az esővíz hatására folyamatosan áznak, így a belső korhadás előrehaladása is valószínű. Az ilyen sebek gyakran abból adódnak, hogy a fa nem tudja megfelelően „lezárni” a metszési felületet, főleg ha túl nagy az ág átmérője, vagy nem megfelelő módon történt az eltávolítása. A helyzetet tovább rontja, ha a seb felfelé néz, mert ez megkönnyíti a víz bejutását és bent maradását, ami kedvez a korhadásnak és a kórokozók megtelepedésének. A legfontosabb most az lenne, hogy megakadályozza a további beázást. Erre ideiglenes megoldásként lehet alkalmazni valamilyen eső elleni fizikai védelmet, például fóliát, de csak úgy, hogy a seb tudjon szellőzni is, különben a pára bennrekedése tovább gyorsíthatja a bomlást. Olyan "tető" szerű takarás lehet megfelelő, amely nem érintkezik közvetlenül a sebbel, de megakadályozza a csapadék közvetlen bejutását. A lyukak kitöltése csak akkor lehet indokolt, ha a korhadás már megállt, és a fa stabil, életképes. Régebben fatapaszt vagy betont is alkalmaztak, de ez ma már nem javasolt, mert ezek nem mozognak együtt a fával, és több kárt okozhatnak, mint hasznot. Inkább természetes anyagokból készült, légáteresztő fatapaszok vagy méhviasz-alapú sebkezelők jöhetnek szóba, de ezek használata előtt nagyon fontos lenne egy szakértői (faápoló arborista) vélemény. Előfordulhat, hogy a korhadás már olyan mértékű, hogy a fa szerkezeti stabilitása is veszélyben van, ilyenkor a kivágás lehet az egyetlen biztonságos megoldás – különösen, ha a fa közlekedési út, épület vagy játszótér közelében áll. Javaslom, hogy a fa állapotának pontos felmérése érdekében kérjen arborista szakértői vizsgálatot. Ők speciális műszerekkel meg tudják mérni, milyen mély a korhadás, és van-e még esély a fa megmentésére.
Kedves Édenkertész, Szeretném véleményét kérdezni évek alatt összegyűjtött és frissen keletkező faágak felhasználásáról. Szüleimtől örökölt családi ház udvarán van egy kb. 40 éves diófa. Édesapám a róla lehulló nagyobb ágakat, illetve más gyümölcsfák vastagabb ágait összegyűjtötte. Ezek már évek alatt nagyrészt kiszáradtak, illetve újak is keletkezetek. Ezeket lehet-e hasznosítani ( pl felaprítani és mulcsként szétszórni). Van egy nagy kert, amit nem használunk, időnként lenyírjuk a rajta megtermő gyomot, arra gondoltam erre a lenyírt területre szétszórnánk, így a felhalmozott kiszáradt fától is megszabadulnánk, illetve lehet, hogy a kert gyomnövényeinek növekedését is korlátoznánk. Ez így jó megoldás lenne-e erre a két problémára? Illetve van-e hátránya a jelenleg nem használt kert ilyen módon törtenő talajtakarásának? Nagyon szépen köszönöm előre is válaszát!
A száraz faágak felaprítása és mulcsként való felhasználása jó megoldás lehet a kert gyomosodásának csökkentésére, valamint a felhalmozódott ágak hasznosítására is. A kerted jelenlegi, nem használt területére kiterítve a mulcs segíthet a gyomok visszaszorításában, megőrizheti a talaj nedvességtartalmát, és hosszabb távon javíthatja annak szerkezetét is. Ehhez azonban fontos, hogy a faágakat megfelelően aprítsd fel, mert a vastagabb ágak nehezen bomlanak le, és kevésbé alkalmasak takarásra. Ha van lehetőséged, érdemes ágaprítót használni, de kisebb mennyiség esetén akár kézi szerszámokkal is feldarabolhatod őket. A diófa esetében különösen ügyelj arra, hogy csak a régi, jól kiszáradt ágakat használd, mert a friss részek olyan anyagot tartalmaznak, amely gátolhatja más növények növekedését. A mulcsréteg vastagságát is mérsékelten alakítsd ki, mert a túl vastag takarás gátolhatja a talaj megfelelő levegőzését. Összességében ez a módszer környezetbarát, költséghatékony és hosszú távon előnyös lehet a kerted számára. Ha a jövőben termeszteni szeretnél ezen a területen, vagy más célra használnád, érdemes figyelni arra, hogy a mulcs megfelelően lebomoljon, vagy idővel komposztként dolgozd be a talajba.