Miért jó kertészkedni?

Miért kertészkedünk?

Kora tavasszal, a kerti munkák kezdete idején, jelentős pillanat az, amikor kitehetek a napra egy széket, hogy rövid időre megpihenve a gereblyézés és a fatörzs tisztogatás fáradalmait, elmélázzak arról, hogy mit is vár el a korunk embere a kertjétől? Anyagi hasznot? Kikapcsolódást a mindennapos élet izgalmaiból? Vagy éppen másokkal is megosztható kerti tapasztalatokat, gondokat, sikereket és kudarcokat?

Lássuk először az anyagi előnyöket. A kert (még a legkisebb is) kínál némi friss zöldséget, gyümölcsöt, néhány szál virágot a gondozójának és a családjának. És ez a termény biztonságosan fogyasztható, hiszen a termelője tudja, hogy nem tartalmazhat egészségre ártalmas anyagokat, friss, ízletes és szép. Lehet, hogy nem is olcsóbb, mint a boltban, hipermarketben vásárolt, hasonló termék, de van pénzben nehezen kifejezhető különlegesség-értéke, amely emberibbé, szebbé teszi az életet, megnöveli az alkotó önbecsülését és ezzel felértékeli a saját termény értékét.

A kertészkedés fontos időtöltés

A kert kora tavasztól késő őszig ad elfoglaltságot, mert a kertnek minden nap szüksége van a gazdájára, de a gazdának is minden nap szüksége van a kertjére! Minden nap meg kell birkózni egy-egy feladattal . Ez az esetek többségében valamilyen növényi betegséggel vagy kártevővel kapcsolatos. Mióta kertvárosi, családi házban lakom, sokan csengetnek rám, hogy mit tegyenek a pázsitjukat elcsúfító vakondtúrások ellen, hol szerezzenek be olyan gyümölcsfa csemetéket, amelyek a régi, lassan a feledés homályába vesző, zamatos fajtákat érlelik, vagy miképpen birkózzanak meg a szőlőtőkék és a gyümölcsfák metszésének bonyolult feladatával. És miközben ezeknek a gondoknak a megoldásával bajlódnak és elfáradnak a fizikai munkában, legalább átmenetileg megfeledkeznek az üzemben, a hivatalban vagy a vállalatnál szüntelenül folyó intrikákról, a pénzügyi nehézségekről és a kegyetlenül szorongató határidőkről.

A kertészkedés tele van kihívásokkal

A kertészkedés egyszerre segíti elő a testi és a lelki felüdülést!

Bizonyára ezt kezdik felismerni az egyre izmosodó wellness-divat apostolai, akik a testi-lelki erőnlét és egyensúly egyik letéteményesének a kertészkedést tartják. Nem kis mértékben azért, mert így a közép- és idősebb korú népességet is nagyobb és változatosabb fogyasztásra, vásárlásra tudják rávenni.

A kertészkedés közösségi munka

És a harmadik kérdés? Elidegenít a kertészkedés vagy éppen közösséget alakít? Nem hiszem, hogy elidegenítene, hiszen aligha van természetesebb emberi kapcsolat annál, mint amikor két szomszéd a közös kerítésre könyökölve megbeszéli a kertészkedés közben szerzett tapasztalatait. És a szomszédok kisegítik egymást nehézségeik megoldásában. Én például abból húzok hasznot, hogy pincével is rendelkező szomszédom a téli hónapokra befogadja a cserepes növényeimet. Igaz, hogy én meg tanácsokkal láthatom el őt az (előkelősködő kifejezéssel élve) integrált növényvédelemmel kapcsolatban.

A kertészkedésnek közösségápoló hatása van

Némi romantikus nosztalgiával gondolok vissza a hetvenes-nyolcvanas évekre, amikor az országban közel 600 kertbarát kör működött eredményesen. Ahol a közösség tagjai békésen tudták egymással megbeszélni, hogy mit és miképpen kellene a kertekben elvégezni és emellett volt még idejük és kedvük ahhoz is, hogy közös kirándulásokat, családias ünnepségeket szervezzenek. A civil közösségek erősödésének idején talán volna lehetőség arra, hogy ezek a kertbarát körök új életre keljenek.