Ideális levélzöldség kezdőknek a mángold

A mángoldot valamikor az egész Kárpát-medencében termesztették. Nagy, húsos, bodros levéllemezei vastag, fehér vagy piros levélnyélen ülnek. A Földközi-tenger környékének népei már az i. e. V-IV. században fogyasztották. Valószínű, hogy előbb lett kultúrnövénnyé, mint a takarmányrépa és előkelő rokona, a cukorrépa.

Víz és tápanyag igényes növény. Gomolya magját március közepétől lehet vetni, majd április végén ki kell ritkítani, mert egy gomolya magból 2-3 palánta is fejlődik. Télen, lombbal, lekaszált fűvel betakarva a földben maradhat, nem fagy el, s kora tavasszal salátának használható friss levelekkel örvendeztet meg minket.

A legegyszerűbben felnevelhető növények közé tartozik. A talajban nem válogat, de legjobban a meszes talajokon fejlődik, a savanyú talajokon nem jól érzi magát. Előnyös a fejlődésére, ha a talajban bőségesen van humusz.

Mint a legtöbb "levélnövény" sok nitrogént hasznosít, de ugyanakkor számottevő kálimennyiséget is igényel. Minthogy a meszes agyagtalajok káliban amúgy is elég gazdagok, ezért ilyen helyen különleges káliutánpótlásra nincs szükség.

A mély árnyékot nem szereti ott megnyúlik, gyengén fejlődik, de félárnyékos helyen már szépen fejlődik. Talaj-előkészítése a szokásos őszi mélyásásból és az azt megelőző trágyázásból álljon.

A mángold levele és nyele viszonylag sok nyers cukrot, pektineket és értékes szerves savakat (oxál-, alma-, citromsav) tartalmaz, ezért jelentős a táplálkozás-élettani értéke. Vitamintartalma se jelentéktelen: A-vitamin-értéke a sárgarépának a felét teszi ki, és annyi C-vitamint tartalmaz, mint a paradicsom gyümölcse.

Termelési értéke abban jelentkezik, hogy a mángold termelésével akkor van spenótfőzelékhez alapanyagunk, amikor a kora tavasszal vetett spenót szezonja már elmúlt, a spenót felmagzott. A levéllemezeket tehát spenótszerű főzelék készítésére lehet hasznosítani. A levélnyeleket pedig spárga módjára készítik el. Mindkét hasznosítási módja ízletes és egészséges, könnyen emészthető ételhez juttatja a fogyasztót. A levéllemezek átpasszírozva igen praktikusan - kis téglácskák formájában - lefagyaszthatók, így télen is fogyaszthatunk friss mángoldfőzeléket. Ha a gondos kertész egy szép, jól kifejlett tövet meghagy a kertben a következő évre, akkor a továbbtermeléshez elegendő vetőmagot is gyűjthet.