Vetőmagok vásárlása: sokan elhibázzák, mert ezekre nem figyelnek

Veteményes kert tervezése

Mielőtt beszereznénk a vetőmagokat, érdemes megtervezni a veteményes kertet. Ehhez nincsen másra szükség, mint egy négyzetrácsos lapra. Elsőként érdemes megtervezni az ágyást, hogy hova mikor mit szeretnénk vetni, vagy később palántázni. A tervezés során fontos figyelni a vetésforgóra, amelynek lényege, hogy ugyanazt a zöldségfélét ugyanazon a helyen egymás után ne termeljük. Erre azért van szükség, mert a növény saját igénye szerint, egyoldalúan használja fel a talaj tápanyagait, másrészt elszaporodnak a fajra jellemző kórokozók, kártevők.

Vetésforgót egyszerűen úgy alakíthatunk ki, hogy egy parcellát 4 részre osztunk fel, vagy készítünk ugyanannyi emelt ágyást. És mindegyikben más zöldséget termesztünk, amelyek helyét évente változtatjuk.

1. ágyás: káposztafélék: fejeskáposzta, lilakáposzta, karfiol, kelbimbó, mángold

2. ágyás: gyökérzöldségek: sárgarépa, burgonya, paszternák, póréhagyma, vöröshagyma

3. ágyás: paradicsom, cukkini, csemegekukorica, és tök

4. ágyás: bab és zöldborsó

Vetőmagok vásárlása online

A számunkra megfelelő vetőmagot a hagyományos boltok mellett, online is beszerezhetjük. Az online vásárlás előnye, hogy így válogathatunk a lehető legnagyobb választékból. Többek között nem mindenhol kapható vetőmagokat például a világ legerősebb paprikamagjait, különleges paradicsommagokat vásárolhatunk. Mielőtt a fajokról, fajtákról döntenénk, érdemes utánajárni, hogyan az adott fajtát hogyan érdemes vetni, gondozni, hogy valóban bőséges legyen a termés. Fontos azonban, hogy mindig megbízható vetőmagokat forgalmazó webshopból vásároljunk, mert különben könnyen pórul járhatunk.

A vetőmagvak legfontosabb értékjelző tulajdonsága a százalékban kifejezett csírázóképesség, amely megmutatja, hogy a tasakban található vetőmagok hány százalékának a kifejlődésére számíthatunk. A csírázási százalék faj- és fajtafüggő, de függ a betakarítástól (minősítéstől) eltelt időtől, illetve a tárolási körülményektől is. A vetőmagok csírázóképessége egy idő után fokozatosan romlik, hiszen élő anyagról van szó. Általánosan elmondható, hogy a minősítési időhöz közeli vetőmagvak csírázóképessége jobb.

Csávázott vetőmag vagy vetőszalag?

A vetőmagok vásárlásánál még érdemes megjegyezni, hogy lehet kapni csávázott vetőmagot is. Csávázás során a vetőmagokat valamilyen kémiai anyaggal kezelik, hogy a mag felületén lévő vagy a talajból fertőző kártevők és kórokozók kártételét megelőzzék, így a csírázás és a növekedés is biztonságosabb lesz.

Jó megoldás lehet egyes apró vetőmagok esetében a vetőszalag, illetve a vetőkorong. Ennek az a lényege, hogy magok egy biológiailag könnyen lebomló anyagra kerülnek fel, így például az apróbb magvú zöldségeket is könnyebben, pontosabban lehet vetni. A vetőszalagot többnyire szabad földnél használjuk, míg a korongot általában cserépbe vetésnél. Leggyakrabban petrezselyem, sárgarépa, retek és egyes fűszernövény-magok kaphatók vetőszalag vagy korong formájában.

Vetőmagok tárolása: mire kell figyelni

A megvásárolt vetőmagokat egy száraz, hűvös, de fagymentes helyen tároljuk. A melegigényes növényekből például paprika, paradicsom, padlizsán, cukkini neveljünk palántát. Tavasszal pedig ha a talaj már nem fagyos, a hidegtűrő növényeket például retek, sárgarépa, leveles zöldségek már mehetnek is a szabadföldbe.