-
Betonelemgyártó-ács
-
Kereskedelmi vezető, félpótkocsi értékesítő
-
Masszőr Hölgy kolléganőt keresek Hévízi munkahelyre.
-
Traktoros (tolólapos)
-
Shop eladó
-
Tejelő szarvasmarha telep- Műszakvezetői állás
-
gipszkartonozás, szárazépítés
-
Targonca kezelő bizonyítvánnyal
2024. 07. 23
-
Gyártástámogató hegesztőmérnök
2024. 07. 26
-
Csoportvezető | Győr
2024. 07. 25
-
Operátor / árufeltöltő
2024. 07. 27
-
Quality Control Specialist
2024. 07. 27
-
Project Coordinator
2024. 07. 27
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
![Tesztelhetjük a zöldségmagvak csírázóképességét!](https://www.edenkert.hu/zoldsegek/5091/kiskep/zoldsegmagvak-csirazokepessege.jpg)
Hogyan határozzuk meg a zöldségmagvak csírázóképességét?
Vetés előtt a bizonytalan értékű magokat próbacsírázásnak vessük alá. Kis tálkába, nedves itatóspapírra helyezzünk 50–100 db magot, majd tegyük őket a csírázási hőmérsékletüknek megfelelő helyre. A nagyobb magokat nedves homokban csíráztassuk. A csíráztatáshoz használt közeget ne öntözzük túl, mivel az eredményességhez a hőmérséklet és a nedvesség mellett levegő is szükséges. A csíráztatási százalékot úgy kapjuk meg, hogy megszámoljuk, 100 (vagy 50) magból hány kelt ki (egyszerű hármasszabály).
Ezután döntsük el, hogy a kérdéses magot érdemes-e elvetni. Döntésünknél figyelembe kell venni, hogy a talajban kedvezőtlenebbek a körülmények, mint a csíráztató tálban, tehát még kevesebb kel ki. Az 50–70 százalékos eredmény már igen gyengének számít, az ilyen magot már nem érdemes elvetni.
![]() |
Fontos a magvak csírázóképességének megállapítása |
Lehetőleg mindig friss magot vessünk, bár a kabakosok (dinnye, tök, uborka) magjai a második évben csíráznak jobban. Ha bármilyen okból siettetni akarjuk a kelést, akkor vetés előtt a magot 24 óráig vízben kell előcsíráztatnunk. Az előcsíráztatásnál a magokat kössük kis vászonzacskóba vagy tegyük nedves homokba, és tartsuk megfelelő hőmérsékleten.
![9061244114_f5bba50e78_b 9061244114_f5bba50e78_b](https://www.edenkert.hu/upload/2/article/5091/9061244114_f5bba50e78_b.jpg)
Amint a felrepedt magok 1–2 százalékán megjelennek az első kis csírakezdemények, megkezdhetjük a vetést. Veteményesünben igyekezzünk kialakítani az elő-, fő- és utóvetemények váltását. Megfelelő tervezéssel, persze ha az időjárás is kedvez, egy évben akár háromszor is „arathatunk”. Például a betakarított áttelelő saláta, hónapos retek, zöldhagyma, az őszi vetésű spenót vagy bimbóskel után, vagy a fokozatosan lekerülő áttelelő kelkáposzta, korai karalábé, tavaszi saláta, tavaszi spenót sorai közé, már vethetjük az uborkát, zöldbabot, csemegekukoricát, sárgadinnyét. görögdinnyét, nyári káposztaféléket, nyári salátát; ezeket még követhetik a kései, ősszel beérő növények.
![]() |
Lehetőleg mindig friss magot vessünk |
A zöldségmagvak csírázóképessége:
Zöldségfélék | Csírázási idő napokban |
A csírázóképesség időtartama években |
Sárgarépa | 12–14 | 3–4 |
Petrezselyem | 24–28 | 2–3 |
Feketegyökér | 10–12 | 1–2 |
Zeller | 18–21 | 3–4 |
Cékla | 10–14 | 3–4 |
Retek | 4–6 | 4–5 |
Fejes saláta | 6–7 | 4–5 |
Endívia saláta | 6–8 | 4–5 |
Cikória | 6–8 | 4–5 |
Káposztafélék | 7–10 | 4–5 |
Spenót | 18–21 | 4–5 |
Paradicsom | 12–14 | 3–4 |
Paprika | 12–14 | 3–4 |
Uborka | 6–8 | 6–8 |
Borsó | 6–8 | 3–5 |
Bab | 7–9 | 3–5 |
Spárga |
10–14 | 1–2 |
Sóska | 12–14 | 1–2 |
Itt vannak a legjobb hazai vetőmagok>>
Írta: Dénes Miklós