A sárgarépa, petrezselyem és a zeller vetése
Az alábbi összeállításban a sárgarépa, petrezselyem és a zeller közkedvelt fajtáiról olvashatnak, valamint a hibridekről és azok felhasználásáról. 


A sárgarépa az egyik legrégebben termesztett zöldségnövényünk. Európában őshonos, már a görögök és a rómaiak is jól ismerték és termesztették.

A sárgarépának az erősen megvastagodott, tápanyagokat raktározó gyökerét fogyasztjuk. A répatest keresztmetszetében négy jellegzetes zóna különböztethető meg. A legbelső a szívrész (farész), amely gyorsan fásodik, kevesebb színanyagot, szárazanyagot, cukrot tartalmaz, mint a háncsszövet. A második rész a vékony kambiumgyűrű, amely befelé farészt, kifelé új háncssejteket hoz létre, ebből alakul ki a vastag raktározószövet, amely sok festéket és tápanyagot tartalmaz. Az új fajták előállításánál a nemesítők arra törekednek, hogy a háncs- és a farész színezettsége minél egyöntetűbb legyen. A külső részén helyezkedik el a másodlagos bőrszövet, amely a répatest védelmét szolgálja.

 

A sárgarépa felhasználása

A sárgarépa táplálkozási és élettani jelentősége sokoldalú. Jelentős az élelmirost- (3-4%) és béta-karotintartalma (6-15 mg-ot tartalmaz 100 g-onként). Egyébként a béta-karotin határozza meg a répa színét. A népi gyógyászat évszázadok óta ajánlja máj-, epe-, szem- és bőrbántalmaknál.

 

Milyen sárgarépa hibridek kaphatók?

A vetőmagboltok különböző tenyészidejű hibrideket kínálnak.

A rövid tenyészidejű fajták közé tartozik a Tempo F1, a Nansen F1 vagy a Concerto F1. Ezek nanti típusúak, 18-22 cm hosszúak, simák és hengeresek, gyorsan fejlődők, nem repednek, élénk piros színűek, kiválóak tavaszi és nyári vetésre, és a felmagzásnak is ellenállnak. Géppel jól betakaríthatóak, csomózásra és ládás értékesítésre alkalmasak. A Concerto F1 nyári termesztésben igen nagy hozamú, februárig jól tárolható, mosás közben alig törik.

A Primo F1, a Presto F1, a Nanco F1 95-95 naposak, igen nagy hozamúak, a répák hosszúsága 15-20 cm. Előnyük, hogy már augusztusban piacképes árut adnak, de betakarítás gyorsan értékesítendők.

A 105-120 napos tenyészidejű hibridek közé tartozik a Bolero F1, a Soprano F1 és a Maestro F1. Ezek szintén nanti típusúak, a répák 22-25 cm hosszúak, sima felületűek, gyűrűzöttségtől mentesek, nem repednek, tökéletesen tompulóak, finom ízűek. E hibrideknek kiemelkedően erős a levélzetük, így gépi szedésre is kiválóan alkalmasak. Alternaria- és lisztharmat-ellenállásuk nagyon jó, friss piacra kiválóak. Hűtőházban jól tárolhatók. A Siroco F1 hibrid tenyészideje 115-120 nap, 24-26 cm-es, nanti + Kuroda típusú, ebből adódóan a répatest mérete az állománysűrűségtől függően változik. Ez a fajta nagyon bőtermő és jól tárolható. Mosás közben alig törik, a piaci igényeknek megfelelően csomagolható, tárolt formában is nagyon mutatós.

Az Eskimo F1 150-160 napos, fővetésre és késői szedésre alkalmas. A répatest hengeres, sima felületű, kiegyenlített, jó színű. A gyökérnyaka jól takart, erőteljes, egészséges levélzete lehetővé teszi a gépi betakarítását. Nem reped, jól tárolható.

 

Sárgarépák

 

Hogyan ültessük a sárgarépát?

Sárgarépát érdemes kiskertben is termelni. Az apró magot 30 cm-es sortávolságra vessük. Egyenletesebb vetést kapunk, ha ültetés előtt a magokat homokkal összekeverjük. Ha szép sárgarépát szeretnénk nevelni, a töveket egyeljük ki 3-7 cm-es távolságra.

 

Milyen petrezselyem hibridek kaphatók?

A petrezselyemnél két alfaj különböztethető meg: gyökér- és levélpetrezselyem. A gyökérpetrezselyem húsos, elágazásmentes gyökeret fejleszt. Nyugat-Európában inkább a levélpetrezselyem a népszerűbb, melynek vékonyabb, erősen elágazó gyökere van. Fogyasztási értékét magas vitamin- és jellegzetes illóolajtartalma adja. A petrezselyemolaj minden növényi részben megtalálható, de a gyökerekben inkább az apiol, míg a levelekben a myristicin fordul elő. A frisspiac a fehéres színű, sima felületű gyökeret igényli.

 

petrezselyem

 

A gyökérpetrezselyemnél a gyökér hossza szerint három típust különböztetünk meg:

1. A rövid gyökerű fajták rövid (120-150 nap) tenyészidejűek. Jellemző rájuk a 5-7 cm vállátmérőjű, lefelé hirtelen hegyesedő 12-15 cm hosszú répatest. Hajtatásra és korai szabadföldi termesztésre megfelelőek, de tárolásra nem valók. A hosszabb gyökerű típusoknál kevesebbet teremnek.

2. A félhosszú típusok a legelterjedtebbek. Tenyészidejük középhosszú (180-200 nap). E típusra a 4-6 cm-es vállátmérőjű, fokozatosan elkeskenyedő, hosszú (20-22 cm) gyökér a jellemző. Friss piacra, ipari feldolgozásra és hosszú tárolásra alkalmasak.

3. A hosszú gyökerű fajták tenyészideje a leghosszabb (200-220 nap). Jellemzőjük a keskeny váll (3-4 cm) és a lefelé fokozatosan vékonyodó (30-40 cm) répatest. Főként ipari feldolgozásra és hosszú tárolásra valók. Hosszú gyökerük miatt nehezebb a betakarításuk.

 

A levélpetrezselyemnél is elkülöníthetünk két típust: fodros és sima levelűt.

Térségünkben a levéltermésért is inkább a gyökérpetrezselyem fajtáit használják, holott a levélpetrezselyem megújuló képessége jobb, így többször szedhetők.

 

Milyen zellerváltozatok vannak?

A zellernél is több változat létezik. Míg nálunk jóformán csak a gumós zeller ismert, addig külföldön a levél (metélő)- és szár (halványító) zellert is szívesen fogyasztják. A fő különbség, hogy sem a levél-, sem a szárzeller nem képez gumót. A gumós zeller fajták közül a felhasználó számára a gumó mérete, felületének simasága, a gyökérzet erőssége és elhelyezkedése, valamint a hús színe fontos.

 

Zeller

 


A levélzeller sok levelet fejleszt, levélnyele vékony. A fiatal leveleket frissen, csokorba kötve értékesítik. A szárzellert húsos, hosszú levélnyeléért fogyasztják. Két formáját lehet megkülönböztetni.

1. Az önhalványuló forma fajtáinak levélnyele sárga,

2. A nem önhalványuló formáé pedig zöld. Ez utóbbit vagy mesterségesen halványítják vagy zölden fogyasztják. A zöld szárak kevésbé rostosak és erősebb ízűek, mint a sárga levélnyelűek.

 

Milyen a jó vetőmag?

Jó és bő termés csak kifogástalan vetőmaggal érhető el. Ezért mindig szavatolt minőségű, ellenőrzött, friss vetőmagot vásároljunk, lehetőleg szaküzletben. Ne kísérletezzünk a kertben termelt magokkal sem, mert csalódás érhet bennünket. Otthon csak olyan magokat érdemes termelni vagy szedni, melyek különlegesek, ritkaságok, nehezen szerezhetők be. Különösen a hibridek továbbszaporítása céltalan, mert meg sem közelítik az eredeti növény tulajdonságait. A kétes értékű, ismeretlen eredetű magvakat vetés előtt mindig csíráztassuk, mert csak a csíráztatási próba deríthet fényt arra, hogy a kérdéses magokat érdemes-e elvetni. A vásárolt magvakat felhasználásig eredeti tasakjukban, bontatlanul, a saját termésű magokat légmentesen záró edényben, hűvös, száraz helyen tároljuk. A hideg mínusz 5 fokig nem árt a magvaknak. 18-20 fok fölött viszont csökken a csírázóképességük.

 

Forrás: Magyar Szó Online

Megosztás

Hozzászólások

Édenkertész válaszol

10-12 szilvafám vírusos, ki kell vágnom őket?

Sajnos a vírusok ellen sem az emberek, sem a növények estében nincsen gyógyítási lehetőség

Részletek »

Fotójáték

Legfrissebb fotó:

Találkozás

Kvízjáték

Aktuális játékunk:

Jelenleg nincs még új játékunk!

Eseménynaptár

Szaknévsori ajánló profi kiváló ügyfeleink közül Regisztráljon Ön is

1172 Budapest, Szikra u. 1.
6300 Kalocsa, Malom u. 27.
1021 Budapest, Budakeszi út 95.
7763 Egerág, Kertész dűlő 595.