No SSO cookie

Koronaformák és gyümölcsfák, mikor melyik ajánlott?

Utolsó változtatás: 2018-03-12 | Első közzététel: 2018-02-22
(5/ 1)
Cikk nyomtatása » Cikk küldése »
Koronaformák és gyümölcsfák, mikor melyik ajánlott?
A gyümölcsfák koronakialakításakor több dolgot kell szem előtt tartanunk. Milyen gyümölcs, milyen alanyon, mekkora helyünk van és milyen gépek állnak a rendelkezésünkre? Koronaválasztás a kiskertben.

A gyümölcsfák koronakialakításakor több dolgot kell szem előtt tartanunk. A túl terebélyes korona több szempontból is hátrányos lehet. Egyrészt a magasabb részeken sokkal nehezebb észrevenni az esetlegesen megjelenő kórokozókat, kártevőket, de ha  ügyesen észrevettük ezeket, a védekezés még nagyob feladatot ró ránk.  Ha mégis mindezeken túljutottunk a gyümölcs betakarítása szintén gondot okozhat ebben a magasságban, ha pedig rázással próbálkozunk, az a gyümölcs eltarthatóságát rövidíti le. Tehát érdemes a termőrészeket inkább emberközeli magasságokban tartani.

 

autumn-1918873_1920

Melyek a leggyakoribb hagyományos koronaformák?

 

koronaformak1

 

Sudaras korona

 

A sudaras korona olyan koronaalak, amelyben a törzs folytatásaként tengelyt, sudarat találunk. A sudaras ágcsoportos korona pedig gazdasági fáinknak gyakran alkalmazott koronaformája. Ennél a törzs folytatásában a sudáron a vázágak ágcsoportokban (emeletekben) helyezkednek el. Általában 3 ágcsoportot alakítunk ki Az egyes ágcsoportok, emeletek egymástól való távolsága 60-100 cm, fajtától és a termőtájtól függően. Alakításakor az első év tavaszán a törzs folytatásában egy sudárvesszőt és 3-4 egyenletesen elosztott egyforma erősségű oldal-vezérvesszőt hagyunk.Erősségük szerint a sudárvesszőt felére, egyharmadára, míg az oldalvesszőket 1/3-1/4-ére kifelé álló rügyre metsszük vissza. Második évben, ha a növekedés jó volt, kialakítjuk a második ágcsoportot úgy, hogy felmérjük a sudárra az emeletek közötti távolságot (60-100 cm), s e fölött 5-6 rügyet meghagyva, a sudarat visszametsszük, az oldalvesszőket pedig úgy, hogy azok a lemetszett sudár csúcsával 45°-os szöget zárjanak be. Hasonló a metszés a harmadik emelet kialakításakor is.

 

koronaformak2

 

Gömb korona

 

A gömbkorona a természetes koronaformák egyik formája, főként a dió és a gesztenyefákra jellemző. E fajok egyedeit bármilyen formára is alakítjuk fiatal korukban, koronájuk az idő múltával gömbszerűvé válik.

 

Katlan korona

 

A katlankorona elsősorban az őszibarack koronaformája. Törzsmagassága 40-60 cm, a fa magassága 2-3 m. Sudara nincs, 3-4 db egyszer vagy kétszer elágaztatott vázágakból álló egyszintes nyitott koronaforma.

 

koronaformak3

Katlan és váza koronaformák (Fotó: Papp János)  http://www.tankonyvtar.hu/

 

Tölcsér vagy váza korona alakra gyakorlatilag minden törzses gyümölcsfa kialakítható. Elsősorban a nagyon a fényigényes fajok számára kedvező, de a rázógépes gyümölcs-betakarításra is az egyik leggyakrabban alkalmazott faforma. A katlan koronától abban különbözik, hogy a vázágak meredekebb szögben állnak (60-70 fok), melyeken gallérágakat alakítunk ki, és nem ágaztatjuk el a vázágakat többszörösen. Mint a bemutatott néhány koronaforma alapján is láthatjuk, mindegyiknél cél, hogy a fa termőrészei viszonylag könnyen kezelhető magasságban maradjanak.


Szólj Te is hozzá!