No SSO cookie

Egy talajjavító (Phylazonit) adja vissza az egészséget?

Utolsó változtatás: 2016-06-02 | Első közzététel: 2012-02-08
(0/ 0)
Cikk nyomtatása » Cikk küldése »
Egy talajjavító (Phylazonit) adja vissza az egészséget?
Béres József agrármérnök-biokémikus, a híres Béres Csepp feltalálója, kutatásai során vonta le egykor a következtetés, amely szerint "a talaj a növény, az állat és az ember számára alapvető éléstár, s a föld ásványi részeinek a termeléssel együtt járó kizsigerelése, élettanilag fontos mikroelemeinek állandó csökkenése megannyi betegség előidézője". Lássuk, mi is az a Phylazonit baktériumtrágya!

A környezet felelős a betegségek kialakulásában

 

A kutató az 1950-es évek végén, az 1960-as évek elején a burgonya terméshozamainak visszaesési okait vizsgálva elemezte a talajt is, és arra a következtetésre jutott, hogy a föld ásványi készletével nagy a baj.
Akkoriban kis számú volt az állatállomány, nem tudott a mezőgazdaság számára megfelelő mennyiségben szerves trágyát biztosítani a talaj táperejének visszapótlásához. A földből hiányzó ásványi részek miatt lett kevesebb a burgonyatermés - állapította meg a biokémikus -, romlott a vetőgumók minősége is, mert felborult a növény élettani összetevőinek egyensúlya. Több lett benne a mész, a szilícium, a króm, a szerves trágya helyett alkalmazott műtrágya miatt pedig a nitrogén, a foszfor és a kálium. A gumókban megugrott az úgynevezett kárt okozó ágensek száma, a növény pedig nem tudott védekezni a kialakuló betegségekkel szemben, hiszen elveszítette ellenálló képességét.

Egy másik eset ugyancsak a talaj ásványi készletének fontosságára hívta fel Béres József figyelmét. Történt, hogy az egyik szabolcsi baromfitenyésztő telep két óljában jelentősen eltért egymástól a szárnyasok tojásának minősége. Az egyik állomány tojásaiból jól fejlődő csibék keltek ki, a másikéból viszont nem.

Rossz volt a kelési arány, sőt a csibék jó része életképtelenül jött világra, azonnal vagy nem sokkal később elpusztult. A kutató analízise során kiderült, hogy a beteg tojásoknak alacsonyabb volt a mikroelem-tartalmuk, mint az egészségeseké, illetve magasabb volt bennük a foszfor- és a mésztartalom, bár a tyúkok azonos fajtájúak voltak, sőt azonos minőségű és mennyiségű tápot kaptak. Erre a magyarázatot a helyszíni szemle adta meg: az egyik ól állománya naponta kijárt a telep melletti legelőre, míg a másikat zárva tartották. A szabadba járó tyúkok a hiányzó tápelemeket magukhoz vették a legelő talajából, így tojásaik mikroelem-tartalma 20-50 százalékkal volt nagyobb zárva nevelt társaikénál.

 

tojasok
"A környezet felelős a betegségek kialakulásáért"

 

A baromfitenyésztő telep vezetői vitatták Béres József véleményét, aki erre azt javasolta, hogy cseréljék meg a két állomány lakóhelyét. És hat hét múlva a korábban életképtelen tojásokat produkáló tyúkok újabb tojásaiból már életképes csibék keltek ki. A ketrecekbe kerülőknél pedig jelentkezett a baj.

A kutató így jutott el a rák problémájához, és egyre jobban megszilárdult benne az a meggyőződés, amely szerint a rettegett kór okát a környezetben kell keresni. A statisztikai adatok is a feltevését támasztották alá, hiszen az első világháború előtt a rák halálozási aránya még 2 százalék alatti volt a halálokok között, majd 1924-ig 3,7, 1949-ig 9,1, 1959-ig 15,1,1970-ig pedig már 20 százalékra emelkedett.

Hipotézisében aztán végleg megerősítette a biokémikust egy levéltári adat: lakóhelyén, Kisvárdán három olyan utca statisztikájára bukkant, ahol a rákban elhunytak száma lényegesen magasabb volt a települési átlagnál. Persze megvizsgálta az érintett utcák környezetét, és ott az átlagosnál nagyobb mennyiségben bukkant káliumra, foszforra, mészre és nitrogénre. A talált kémiai elemeket kísérletképpen egerek táplálékába keverte, és az állatokban hamarosan emlő-, tüdő- és bőralatti rák keletkezett.

Béres József kutatási tapasztalatai alapján vallotta, hogy az ember fejlődése, immunbiológiai állapota, szellemi képessége, anyagcseréje, sőt szaporodása is nagyban függ táplálékának minőségétől és mennyiségétől. Az egészséges élelem rendkívüli jelentőséggel bír, hiszen az élettanilag fontos mikroelemek nem hiányozhatnak a szervezetből, mert ellenkező esetben sérül a betegségekkel szembeni ellenállás, nem tudja ellátni feladatát a test védelmi rendszere. A Béres Csepp éppen ezt segíti, összetevői az immunrendszer megfelelő működésének feltételeit biztosítják.

 

A baktériumtörzsek a termésátlagot is növelik


A mezőgazdasági kutatások előre haladtával napjainkban már lehetőség van olyan baktériumtenyészetek létrehozására, amelyek az ember alapvető éléstárának, a talajnak a biológiai, kémiai és fizikai tulajdonságait regenerálják, javítják, az elengedhetetlenül fontos tápelemek kialakítását elősegítik.

Tény, hogy a talaj állapota a nagy adagban használt műtrágyák hatására jelentősen romlik, savanyodik, a földben lévő fontos baktériumok száma csökken, vagy egy részük már kis is pusztult - mondják a szakemberek. Szerintük a negatív folyamatok megállítását, az egészséges talajélet helyreállítását egy magyar szabadalomtól, a Phylazonit baktériumtrágyától lehet várni.

 

talaj-fold
A Phylazonit tíz magyar agrárszakember találmánya, akik egymástól függetlenül, külön-külön végzett kutatásaik során jutottak el összetételéhez. Az általuk kitalált talajjavító szer olyan baktériumtörzsekből áll, amelyek képesek a légköri nitrogén megkötésére, valamint foszformobilizációra és a cellulóz bontására, de emellett vitaminokat és növényi hormonokat is termelnek.

A Phylazonit baktériumtrágya a levegő nitrogénjét a felső talajrétegben hozzáférhetővé teszi a növények számára - áll a most megjelent szakkönyvben -, ily módon közvetlenül, saját hatásmechanizmusa révén - a kutatási adatok szerint bizonyítottan - átlagosan 50-60 kilogramm nitrogén előállítására képes hektáronként. A földben úgynevezett vízoldhatatlan formában jelenlévő foszforvegyületeket pedig úgy képes átalakítani, hogy azokat a növények hasznosítani tudják. Hektáronként 30-40 kilogramm foszfor vízoldhatóvá alakítását végzi el.

Felélénkíti az egyéb baktériumok, így a cellulózbontók működését is, aminek következtében hektáronként akár 100 kilogramm káliumot is kaphat a talaj. Szelént, krómot és más mikroelemeket szintén közvetít a növényi, illetve áttételesen az állati táplálékkal az ember számára. Javítja továbbá a talaj szerkezetét, beindítja a humusz újratermelődését, a kizsigerelt termőréteg újraéledését. Termelt hormonjaival felgyorsítja a növények növekedését, fejlődését, gyorsítja érésüket. Az ugyancsak termelt vitaminjaival pedig fokozza a növények ellenálló képességét a betegségekkel szemben, erősíti szárazságtűrő képességüket.

Vajda Péter, a szakkönyvet kiadó nyíregyházi Agrova-Bio Kft. ügyvezető igazgatója a szerről elmondta azt is, hogy a Phylazonittal kezelt mezőgazdasági területeken jelentős termésnövekedést mutattak ki a különböző növényeknél. Példaként a kukoricát említette: az ország 15 legeredményesebb gazdálkodója között négy olyan termelő van, aki használta kukoricatábláján a baktériumtrágyát. És ők ráadásul gyengébb minőségű, homokos talajon érték el a legjobbak közé tartozó átlag feletti termést.

A cégvezető azt is kiemelte, hogy a Phylazonit alkalmazásának eredményeként javul a magvak, például a napraforgó és a repce olajtartalma, a takarmánynövények fehérje- és cukortartalma. Egyöntetűbb továbbá a növények érése. Emellett a termelési költségeket is csökkenti a baktériumtrágya, hiszen a talaj szerkezetének javulásával nem használnak annyi üzemanyagot az erőgépek, és az ellenállóbbá váló növényeknél kevesebb permetezésre, növényvédelemi munkálatokra és tápanyagpótlásra van szükség.
Beszámolt arról is, hogy a Phylazonit baktériumtrágyát kipróbálták a vörösiszap által károsított területek regenerálásánál is. Cégük 10 ezer liter, 7,5 millió forint értékű szert ajánlott fel adományként ezer hektár Devecser és Kolontár környéki termőföld talajéletének visszaállításához. És ahogy fogalmazott: az eredmény minden várakozásukat felülmúlta!

 

napraforgo
A Phylazonit hatására javul a napraforgó és a repce olajtartalma

 

Két hónap múlva már beindult az egészséges talajélet


A vörösiszap által elöntött területeken a permetezéssel a földekre kijuttatott szer eredményeként hamar PH-csökkenés jelentkezett, a lúgos érték semlegesítését mutatták ki a vizsgált talajmintákban. Két hónap múlva pedig a föld PH-értéke már megegyezett a katasztrófa előtt mérttel, szinte teljesen beindult az egészséges talajélet.

 

A mikroorganizmusok számánál 50-100-szoros növekedést mutattak ki, és a vetett energiafű- és kukoricatáblák ugyanolyan zöldek voltak, mint ott, ahol vörösiszap-szennyeződés nem érte a határt.

Az ügyvezető igazgató tájékoztatása szerint ma már 140-150 ezer hektár területen használják Magyarországon a Phylazonit baktériumtrágyát a mezőgazdasági termelők. Az Agrova-Bio Kft. Nyíregyházához közeli, besztereci gyárából, amelyet 2009-ben az Európai Unió 125 milliós támogatásával, félmilliárd forintos költségből építettek, tavaly 1400 gazdálkodó rendelt a talajjavító szerből. Az üzem működésének első évében még csak 400, 2010-ben pedig 900 volt a megrendelők száma.

 

phylazonit-bakteriumtragya
A Phylazonit baktériumtrágya javítja a talaj szerkezetét is

 

A besztereci gyár évi 12 millió liter baktériumtrágya előállítására képes. A termelési csúcsidőszak március közepétől május közepéig tart. Tavaly 1,5 millió liter Phylazonitot állítottak elő és adtak el, a terméket bevezették az ukrán, a szlovák és a román piacon is. A három országban 30-40 termelő próbálhatta ki a baktériumtrágyát, amelynek exportja az idén indul. A legnagyobb megrendelésre Ukrajnából számítanak, de élénk a vevői érdeklődés Romániából és Szlovákiából is.

A gyártási technológia exportját is tervezik, mivel Indiából, Ausztráliából, Oroszországból, Azerbajdzsánból és Szerbiából jelentkeztek érdeklődő vevők a know-how átvételére. A telepítés előkészítésén már dolgoznak a nyíregyházi társaság munkatársai és várhatóan az év második felében sor kerülhet az üzletkötésekre.

A Phylozanit baktériumtrágyát a szántóföldi növénytermesztés mellett egyébként a legelő- és gyepgazdálkodáshoz, gyümölcsültetvények telepítéséhez, gondozásához, valamint szabad- és üvegházi zöldségtermesztéshez egyaránt ajánlják a szakemberek, mint a tápláléklánc egészséges élelmiszereinek előállítását garantáló szert.

MTI


Szólj Te is hozzá!