-
recepciós
-
Értékesítő
-
Minőségbiztosítási munkatárs/Minőségellenőr
-
Állásajánlat
-
Tejelő szarvasmarha telep- telepi munkás
-
Irodavezető
-
Hentes! segédmunkás! betanított munkás!
-
Targoncavezető (CE) targoncával
2024. 10. 08
-
Konyhai Kisegítő
2024. 10. 14
-
IT rendszerszervező - architect
2024. 10. 14
-
Cash Application Intern
2024. 10. 14
-
Portugál nyelvű ügyfélszolgálati munkatárs
2024. 10. 13
-
Data Analyst
2024. 10. 13
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
Senki sem tudja biztosan, hogy mikor is kezdődött a juharszirup készítése, de egy dolog biztos – ez egy olyan hagyomány, ami a mai napig folytatódik.
Sok üzlet polcán találunk juharszirupot és vásárolhatunk ajándékpapírba csomagolt üvegeket is, számtalan ízváltozatban. Akár kereskedni akarunk vele, akár azt szeretnénk, hogy házilag előállított palacsintaöntetünk legyen, a juharszirup a tökéletes megoldás.
A juharszirup története
Az elsők, akik juharszirupot készítettek a Kanada és az Egyesült Államok területén élő indiánok voltak, akik lecsapolták a juharfák nedveit és eltávolították a fölösleges vizet. Még Robert Boyle angol kémikus is feljegyezte a juharszirup készítését, amit az 1663-as amerikai útján látott. Látta, hogy az őslakosok „édes, cukorszerű anyagot” készítenek.
Persze napjainkban már nemcsak Massachusetts-ben készül juharszirup. Egy felmérés szerint sokan próbálják házilag előállítani a juharszirupot, és ez nem is olyan bonyolult, mint amilyennek tűnik.
Mi kell a juharszirup elkészítéséhez? Mire jó a cukorjuhar és a vörösjuhar?
Még mielőtt elkezdenénk komolyan foglalkozni a szirupkészítés gondolatával, figyelembe kell vennünk a rendelkezésünkre álló fafajtákat. A juharszirupot a cukorjuhar és a vörösjuhar fák nedveiből készítik. A cukorjuharból készül a népszerű, hagyományos szirup, de a vörösjuhar nedve is elég édes szirupkészítéshez.
Az, hogy mennyi nedvet nyerhetünk egy juharfából több tényezőtől függ, úgy mint a fa vastagsága, az, hogy hogyan csapoljuk, valamint az évszaktól is. Az átlagos nedv, amit egy fából lecsapolhatunk, 20-60 liter között van. Ennek ellenére volt már olyan eset is, hogy egy fából 320 liter nedvet csapoltak le egy év alatt.
Annak, aki elegendő juharszirupot szeretne készíteni, tudnia kell, hogy 40 liter nedvből, az előállítási folyamat végére, mindössze egy liter szirup készül.
Azok számára, akik egész évre elegendő szirupot szeretnének, legalább két juharfával kell rendelkezniük, amiből elegendő nedvet kel lecsapolni ahhoz, hogy egy üvegnél több szirupot nyerjenek.
Emellett szükségünk lesz egy fúrógépre, egy cm átmérőjű fúrófejjel, ami elég hosszú ahhoz, hogy legalább 10 cm-nyire (a fatörzs vastagágától függően) bele tudjunk fúrni a fa oldalába.
Hogy a nedvet lecsapoljuk, szükségünk lesz még egy tölcsérre is (lehet fém vagy műanyag). A tölcsért akár szakboltban is megvásárolhatjuk.
Több fa esetében, több tölcsérre lesz szükség, ugyanakkor vödrök is kellenek, amikbe a nedv majd kifolyik. A legjobb, ha a vödrökre fedelet is teszünk, mivel így nem hullik bele semmilyen idegen anyag. A fémvödrök a legalkalmasabbak erre a célra, mivel hidegen és tisztán tartják a szirupot.
Szükség lesz továbbá nagyobb vödrökre és tárolóedényre, hogy a lecsapolt nedvet begyűjtsük. Szükség lesz pár nagyobb lepárló edényre is. Hogy a szirupfőzés folyamatát ellenőrizni tudjuk, szükségünk lesz egy cukorhőmérőre is.
Szükség van még szűrőre, vagy valamilyen szűrőedényre, hogy a palackozásra kész házi készítésű szirupot megtisztítsuk. Végül pedig szükségünk van üvegekre a szirup tárolásához.