Mi van a körtében? Így segíti a méregtelenítést

4.5

Az illatos, zamatos körte méregtelenítésre és az életerő fokozására is kiváló gyümölcsforrás, itt a szezonja, fogyasszuk bátran!

Őseink már szorgalmasan gyűjtötték a vadkörtét

A körte az antik világban elterjedt gyümölcs lehetett, a görög és a római szerzőknél is egyaránt sokszor említésre kerül.  Plinis 41 körtefajtát említ, 1600 években egy amatőr pomológus már 254 fajta körtéről mesél.

Magyarországon a körtéről az első írásos utalás a 1055-ös Tihanyi Apátság Alapítólevelében szerepel kurtuel fa néven.

1850-ben a körte olyan népszerű volt Franciaországban, hogy a gyümölcsöt dalban és versben ünnepelték, valamint a gazdagok baráti versenyt tartottak, hogy ki tudja a legjobb példányt termeszteni. Manapság, a világ körte-ellátásának legnagyobb részét Kína, Olaszország és az Egyesült Államok biztosítja.

kortefa

Legelterjedtebb körtefajták>>

 

A július, augusztus hónapban érő fajtákat nyári körtéknek nevezzük, azok hosszú idejű tárolásra nem alkalmasak, általában frissen fogyasztják. Ilyen többek között a Vilmos körte is.

A körteültetvények jelentős részén elsősorban őszi fajtákat termesztenek, így a gazdaságilag jelentős körtefajták zömét ősszel takarítják be. Belföldön a körték közül a legnagyobb területen Bosc kobak fajtát termesztenek, amely mellett a Conferance és a Hardy vajkörték is kedveltek a piacon. Ezek szeptember közepétől októberig érnek és 2-2,5 hónapon keresztül tárolhatók.

A körte kiváló méregtelenítő és fokozza az életerőt

A körte nagyon jó élelmirost forrás. Kedvezően befolyásolja a bélműködést, csökkenti a vastagbélrák kialakulásának veszélyét. A körtében található rostok vízmegkötő tulajdonságúak, felhigítják a rákot okozó vegyi anyagokat a vastagbélben, megakadályozva, hogy károsítsák a vastagbél sejtjeit és gyorsabban távoznak az emésztőcsatornából. Ez lehet az egyik oka annak, hogy a rostban gazdag diétákat (ilyen a körte) a vastagbélrák kockázatának csökkentésével társítják. Fogyasztásával megelőzhetjük a bélrenyheséggel, székrekedéssel járó panaszokat.

Érdemes megjegyezni, hogy a gyümölcsrost fele a héjban található, ezért ha nem muszáj, ne hámozzuk meg a gyümölcsöt.

A körte rendszeres fogyasztása csökkenti a vérkoleszterinszintet. Magas a pektin tartalma, ami gátolja a zsiradékok és a koleszterin felszívódását.

Energiatartalma: 100 g körte kb. 209 kj/ 50 kcal

korte_szarzeller_salata

Szárzeller, körte, dió, kéksajt - mi kell még egy pompás salátához?

 

A körte jó C-vitamin és réz forrás. Együnk egy ízletes, zamatos körtét, és máris megadtuk a szervezetünknek a napi C-vitamin értéknek a 11,1%-át, illetve a napi réz értéknek a 9,5%-át.

A C-vitamin és a réz úgy is felfoghatók, mint antioxidáns tápanyagok, és elengedhetetlen a immunrendszer működésének érdekében. Stimulálja a fehérvérsejteket a fertőzések leküzdésében, sok baktériumot és vírust elpusztít.

A réz segít megvédeni a szervezetet a szabad gyökök által okozott károktól, mivel egy szükséges alkotóeleme a szuperoxid-dizmutáznak, ami egy rézfüggő enzim, amely kiküszöböli a szuperoxid gyököket. A szuperoxid gyökök egyfajta szabad gyökök, melyek a normál anyagcsere alatt keletkeznek, valamint akkor, amikor a fehérvérsejtek megtámadják a behatoló baktériumokat és vírusokat. Ha nincsenek hamar kiiktatva, a szuperoxid gyökök kárt tesznek a sejtmembránokban.

A körte K-vitaminforrás. Ez a vitamin közismert a véralvadás segítésében. Amikor a test megsérül, a K-vitamin kezdeményezi a gyógyulás folyamatát a vérzés lassításával és leállításával. A legújabb vizsgálatok arra utaltak, hogy a K-vitamin segít megelőzni, illetve kezelni a csontritkulást és a csontsűrűség elvesztését. Ha a családunkban előfordult csontritkulás, fontos fenntartani az egészséges K-vitamin szintet. Megakadályozza az érelmeszesedést, így segít a szívbetegségek és a szívelégtelenség megelőzésében.

korte_piacon

A körte utóérő gyümölcs

A körte, amit a piacon találunk éretlen, ezért szükség van pár napi érlelésre. Szilárd, de nem túl kemény körtéket vegyünk. Sima héja legyen, zúzódás- és penészmentes. A jó minőségű körte színe nem lehet egységes, mivel pirosas-barnás foltoknak is kell lenniük rajta. Amelyiken van ilyen folt, annak erőteljesebb íze van.

A körtét szobahőmérsékleten érlelhetjük. Amint a héja enged a gyenge nyomásnak, megérett, és készen áll a fogyasztásra. Ha nem esszük meg amint megérett, tegyük a hűtőbe, ahol friss marad még pár napig.

 

Érzékeny gyomrúak figyelem!

Az érzékeny emésztőrendszerrel rendelkezők számára nem tanácsos a bőséges nyerskörte fogyasztása, mert hányingert és akár migrénes fejfájást is okozhat. Ezen kellemetlen tünetek a megpárolt-főzött gyümölcsnél nem jelentkeznek.


értékelés