496. Miért szeretjük a fákat?
A fákhoz evolúciós kötelék fűz bennünket. Kutatások bizonyították, hogy a természet pozitív hatással van egészségünkre. De vajon milyen fákat szeretünk és miért?
A fákhoz evolúciós kötelék fűz bennünket. Kutatások bizonyították, hogy a természet pozitív hatással van egészségünkre. De vajon milyen fákat szeretünk és miért?
A meghatározás szerint a napraforgó egy zárvatermő, kétszikű növény. A magja miatt termesztik. De mire használja a gyógyszeripar és mire vigyázzunk, ha kertünkben mi is ültetni szeretnénk?
A penész háztartási jelenléte mellett elég kevés érv szól, legálisan szinte csak egy-két sajtféleségen és a borospincékben fordulhat elő
Úgy is mondhatjuk: az ok szinte „Évával kezdődött”... A Sixtus-kápolna freskóján a Teremtésnél, Ádámot egy megszakadó érintéssel engedi útjára Isten. A Michelangelo által megfestett két, egymástól elváló kéz minden emberi érzést magába foglal, amit egy simogatás nyújthat.
Tudjuk, hogy a flört, a szándékát nézve általában komolytalan, a figyelem felkeltése a célja, nincs benne tervezés. Mondhatni, „Cseppben a tenger”- vagyis bármi kisülhet belőle...De miért flörtölünk? Mióta flörtölünk? És hogyan?
Tisztelt Kérdező! A rendelkezésre álló korlátozott képi információ alapján a növény nagy valószínűséggel a rubus arcticus fajhoz tartozik, termése ehető. Ahogy korábban írtam, a növény virágáról, vagy érett terméséről készített kép biztosabb behatárolásra adna lehetőséget, ezért ha a későbbiek folyamán tud ilyet küldeni, szívesen pontosítanám a meghatározást.Tisztelettel: Mezős Balázs
Kedves Érdeklődő! Sokakban felmerül a kérdés ilyenkor, hogy szenzációs vagy normális dolog, ha ősszel tavaszi virágokat látunk? Milyen időjárási és biológiai okokból nyílik novemberben az ibolya?A sajtóban és a hétköznapi emberek tapasztalatai közt is fel-feltűnik minden ősszel az egyébként tavaszi növények októberi, novemberi virágzásáról szóló „szenzációs” hír, manapság bulvár oldalról egyre inkább a globális felmelegedést, az időjárás összezavarodását megerősítő eseményként. Gyerekkoromban, ami több évtizeddel ezelőtt volt, egy ibolyával benőtt domboldal közelében laktunk, tavasszal lila volt a domb, de nem volt olyan ősz, hogy legalább egy-egy csokorral ne szedtem volna belőle a nagymamámnak.A jelenség, ha nem is kimondottan gyakori, de semmiképp sem számít különlegességnek! Aki napi kapcsolatban él a természettel, annak majdnem hétköznapi esemény decemberben aranyvessző virágaira hulló havat csodálni, novemberben ibolyát látni, októberben orgonát szagolni. Kétségkívül vannak olyan őszi időjárási helyzetek, amikor többfelé láthatunk tavaszi virágokat, s ilyenkor kerülnek elő a „szenzációs képek” a sajtóban. Növényeink itt, a mérsékelt égövön a következő körülmények hatására kezdenek virágzásba:- Virágzás előtti hidegebb, esetleg különösen csapadékszegény időszak- Nappalok megfelelő hosszaA tavaszi virágzást hosszabb, hideg időszak előzi meg (tél), amikor az évelő növények pihennek, teljesen minimálisra csökkentik életfunkcióikat, nedvkeringésüket, megelőzve ezzel azt, hogy a hideg miatt szöveteik károsodjanak (a víz fagyása során szétroncsolja a sejtfalakat, vékony szöveteket). Ilyenkor nem is tudnak a talajból nedvességet felvenni, hisz a víz ott is meg van fagyva. Mélyebb gyökerű fák persze képesek, de csak nagyon mérsékelt mennyiségben, hiszen hiányzik a nedvkeringést elindító lombozat. (A talajban lévő vízre kifejtett szívóhatást többek közt az segíti elő, hogy a növények a leveleiken keresztül vizet párologtatnak el.)
Üdvözlöm! Az első kérdésre a válaszom: igen ez egy Dracéna. Ha a tartásában csak a kútvízzel való öntözés változott meg, akkor valószínűleg ez lehet a probléma. Állott csapvízzel öntözze! A második képen is dracéna van, ami szerintem hasonlóan az elsőhőz, csapvizes öntözést igényel, de ha lehetőség van, természetesen az esővíz a legjobb, minden növény esetében! A harmadik képen, egy korallvirág van (Kalanchoe), de úgy látom fényhiánya lehet, illetve túlöntözés. Ez egy szárazság tűrő növény és elég ha kéthetente öntözi ilyenkor, nyáron is 2-3 naponta elég.
Kedves Csilla4 Sajnos ezt vagy jól csinálja az ember vagy nem, utólag már nem nagyon lehet rajta javítani. Ami kell hozzá:- Megfelelő edény, amit le lehet zárni- Dugó, amivel az előbb említett edényt lezárjuk- Szelep, amin az erjedés során fejlődő CO2 távozni tud, de levegő nem jut be- Almalé - A legolcsóbb almalé is jó (persze a friss alma a tökéletes)- Cukor - egy literhez kb 10 dkg cukor- Borélesztő - 20g-os tasak, 100l-hez elég elkészítés:Először a szelepet kell előkészíteni, amit a borászatban kotyogónak hívnak. Kifúrni a dugót, és átszúrni rajta a kotyogót. Figyelni kell, hogy jól szigeteljen, mert ha levegőt kap az almabor, ecetes íze lesz.Ez után beleönteni az almalevet az üvegbe, beleönteni cukrot, és belerakni a borélesztőt is.Belerakni a dugót a kotyogóval, a kotyogót pedig feltölteni vízzel.Pár napon után beindul az erjedés, és le lehet rakni az egészet a pincébe 1-1,5 hónapra.
Kedves Andrea, Sajnos nagyon nem jól tartja. AMmire a sárga leíndernek szüksége van: jó vízelvezetésű, laza, tápdús talaj semleges vagy enyhén meszes talaj közepes vízigény (két öntözés között hagyjuk kiszáradni földje felszínét) elszáradt virágokat (hacsak nem akarjuk magról szaporítani) le kell vágni A növény erősen fagyérzékeny! Világos, de HŰVÖS (max 5-10 fok) helyen kell teleltetni, 20-25 fok az rengeteg (ilyen melegben a pazstetvek és a levéltetvek is jobban élnek)