171. NEMZETI AGRÁRTÁMOGATÁSOK
Az városiasodó európai társadalmak a csökkenő mezőgazdasági lakosságtól nagyobb volumenű termelést követelnek meg. Ez csak a termelés állami támogatásával vált lehetségessé.
Az városiasodó európai társadalmak a csökkenő mezőgazdasági lakosságtól nagyobb volumenű termelést követelnek meg. Ez csak a termelés állami támogatásával vált lehetségessé.
2004-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Kertészettudományi Karának Menedzsment és Marketing Tanszékén két hallgató is az ökopiacokat választotta diplomatémájának.
Veress Krisztina indulása óta kísérte figyelemmel az újpesti ökopiacot. Először TDK munkájában dolgozta fel a piac indulását és kifejlődését, majd diplomamunkájában is folytatta a témát.
A málna gubacsdarázs a málnavessző oldalán mogyoró méretű szövetburjánzást képez. A legegyszerűbb védekezés ellene a fertőzött vesszők levágása és elégetése.
Miként nyáron a virágok, úgy télen a madarak teszik mozgalmassá a kertet. Még most se késő a kertbe csalogatni az énekes madarakat!
Az utóbbi évek felfedezettje a díszkáposzta, amelytől először magam is idegenkedtem, de mára megváltozott a véleményem róla, szerintem nagyon vicces növény és jól bírja a téli fagyokat is.
Az egyik legnépszerűbb és legkönnyebben termeszthető faj a sokvirágú jázmin, a következő két cikkből minden kiderül róla!
A viszvirágnak (Hoya sp.) valóban nagyon erős illata lehet, amit főleg éjszaka lehet érezni. A virág illata nem mérgező, kisgyerek is aludhat vele egy szobában, persze ez nem vonatkozik arra, hogy a szép virágok meg is ehetők, az okozhat mérgezési tüneteket.
A hibiszkuszt valószínű, hogy az üvegházi molytetű vagy köznapi nevén a liszteske támadta meg. Az állat kizárólag a levél fonákán található meg, ott szívogatja a növény nedveit. Erős fertőzés esetén molytetvek elleni (pl. piretrin hatóanyagú)készítménnyel lehet védekezni.<p>Egyéb megelőzési ötlet és gyógymód a liszteske ellen, a mellékelt cikkben olvasható.
Magyarország nagy részén a meszes talaj a jellemző, inkább csak Nyugat-Magyarországon fordul elő savanyú talaj, ami az áfonya termesztéséhez is szükséges. Ahhoz, hogy pontosabb leírást kapjunk, mindenképp talajvizsgálatot kell végezni, amelyet a megyei növényegészségügyi és talajvédelmi állomások végzik.