Valószínűleg legtöbben már jártunk úgy, hogy az elültetett zöldségmagvak a fokozott várakozás ellenére sem voltak hajlandóak életre kelni. A zöldségmagvak csírázóképességének letesztelésével sok időt és kellemetlenséget spórolhatunk meg.
Hogyan határozzuk meg a zöldségmagvak csírázóképességét?
Vetés előtt a bizonytalan értékű magokat próbacsírázásnak vessük alá. Kis tálkába, nedves itatóspapírra helyezzünk 50–100 db magot, majd tegyük őket a csírázási hőmérsékletüknek megfelelő helyre. A nagyobb magokat nedves homokban csíráztassuk. A csíráztatáshoz használt közeget ne öntözzük túl, mivel az eredményességhez a hőmérséklet és a nedvesség mellett levegő is szükséges. A csíráztatási százalékot úgy kapjuk meg, hogy megszámoljuk, 100 (vagy 50) magból hány kelt ki (egyszerű hármasszabály).
Ezután döntsük el, hogy a kérdéses magot érdemes-e elvetni. Döntésünknél figyelembe kell venni, hogy a talajban kedvezőtlenebbek a körülmények, mint a csíráztató tálban, tehát még kevesebb kel ki. Az 50–70 százalékos eredmény már igen gyengének számít, az ilyen magot már nem érdemes elvetni.
![]()  | 
| Fontos a magvak csírázóképességének megállapítása | 
Lehetőleg mindig friss magot vessünk, bár a kabakosok (dinnye, tök, uborka) magjai a második évben csíráznak jobban. Ha bármilyen okból siettetni akarjuk a kelést, akkor vetés előtt a magot 24 óráig vízben kell előcsíráztatnunk. Az előcsíráztatásnál a magokat kössük kis vászonzacskóba vagy tegyük nedves homokba, és tartsuk megfelelő hőmérsékleten.

Amint a felrepedt magok 1–2 százalékán megjelennek az első kis csírakezdemények, megkezdhetjük a vetést. Veteményesünben igyekezzünk kialakítani az elő-, fő- és utóvetemények váltását. Megfelelő tervezéssel, persze ha az időjárás is kedvez, egy évben akár háromszor is „arathatunk”. Például a betakarított áttelelő saláta, hónapos retek, zöldhagyma, az őszi vetésű spenót vagy bimbóskel után, vagy a fokozatosan lekerülő áttelelő kelkáposzta, korai karalábé, tavaszi saláta, tavaszi spenót sorai közé, már vethetjük az uborkát, zöldbabot, csemegekukoricát, sárgadinnyét. görögdinnyét, nyári káposztaféléket, nyári salátát; ezeket még követhetik a kései, ősszel beérő növények.
![]()  | 
| Lehetőleg mindig friss magot vessünk | 
A zöldségmagvak csírázóképessége:
| Zöldségfélék | Csírázási idő  napokban  | 
A csírázóképesség  időtartama években  | 
| Sárgarépa | 12–14 | 3–4 | 
| Petrezselyem | 24–28 | 2–3 | 
| Feketegyökér | 10–12 | 1–2 | 
| Zeller | 18–21 | 3–4 | 
| Cékla | 10–14 | 3–4 | 
| Retek | 4–6 | 4–5 | 
| Fejes saláta | 6–7 | 4–5 | 
| Endívia saláta | 6–8 | 4–5 | 
| Cikória | 6–8 | 4–5 | 
| Káposztafélék | 7–10 | 4–5 | 
| Spenót | 18–21 | 4–5 | 
| Paradicsom | 12–14 | 3–4 | 
| Paprika | 12–14 | 3–4 | 
| Uborka | 6–8 | 6–8 | 
| Borsó | 6–8 | 3–5 | 
| Bab | 7–9 | 3–5 | 
| Spárga  | 
10–14 | 1–2 | 
| Sóska | 12–14 | 1–2 | 
Itt vannak a legjobb hazai vetőmagok>>
Írta: Dénes Miklós


