Endíviasaláta (Cichorium endivia)

Az endíviasaláta (Cichorium endivia) bemutatása

Számos fajtája ismert, ezek eltérő tenyészidejűek, különböző levélmintázatúak, fodrosak vagy sima levelek. A legkedveltebb téli endíviafajták a 'Bubikopf, az 'Escariol zöld' és a 'Frise'. Magyarországon termesztett fajták az 'Escariol zöld', a 'Nagy zöld fodor' és a 'Sárga fodros'. Valamennyien kissé kesernyés ízűek.

Termőhely

Minél sűrűbben ültetjük a növényeket, annál inkább hajlamosak rá, hogy a közepük magától kifehéredjen. Az endíviasaláta sok napfényt és állandóan nedves talajt igényel.

Endíviasaláta (Cichorium endivia)

Ápolás

A nyári endíviát a fejes salátához hasonlóan március-április táján, üveg alá kezdhetjük vetni. Legkésőbb augusztus elejéig ki kell palántáznunk, lehetőleg olyan ágyásba, amelybe komposzt és kőzetliszt keverékét vegyítettük. Később is folyamatosan trágyázzuk, ha tehetjük, híg növényi oldattal. Ha az endíviasaláta fejeit kőzetliszttel szórjuk meg, nem kezdenek olyan hamar rothadni.

Betakarítás és felhasználás

Az endíviát hagyjuk kint az ágyásban olyan sokáig, ameddig csak lehetséges. A salátafejeket azért tanácsos fóliával betakarni. Az is fontos, hogy csak száraz állapotban végezzük a fejek betakarítását. Az utolsó fejeket eltehetjük télre: az endíviafejeket gyökerestül szedjük ki, gyökerüket nedves homokba állítva, a hűvös pincében ugyanis még tárolhatjuk őket egy darabig. Az endíviasalátát halványítani is lehet. Ehhez 10-12 napon keresztül borítsuk le a fejeket valamilyen edénnyel. A levelei így finomak és sárgák maradnak, meg kell jegyeznünk azonban, hogy ilyenkor néhány fontos tápanyagot sajnos elveszítünk.

Forrás: Veteményeskert

Tekintse meg a könyvet könyváruházunkban >>