Balzsamok és gyantaillatok
A virágok hatalmas választékán túl további illatokat kínálnak a gallyak és az ágak, a fák és a gyanták. Egyes aromanövényeknek szárítva jön elő az illatuk, másokért egyenesen a föld alá is le kell ásni, hogy felfedezhessük őket.

Kellemesen fás, kicsit gyantás aromájúak többek között a tűlevelű fák mint az erdei-, a luc-, a píniafenyő vagy a ciprus. E növények egzotikus virágokra, fűszerekre, balzsamokra, gyantákra emlékeztetnek.

 

Balzsam vagy gyanta?


A balzsamok és gyanták növényi eredetű anyagok, amelyek között nincs éles határ. Keletkezhetnek a növények természetes élettani folyamataiból, de létrejöhetnek kóros folyamatai során is.

Természetes balzsamot, gyantát számtalan növénycsalád termel, pl. az ernyősök, a liliomfélék, a fenyők. Kóros balzsamot, gyantát azok a növények termelnek, amelyeket megsértünk, pl. a benzoé-gyanta is így keletkezik. A gyanták a balzsamok beszáradt nedvei, amelyek akkor keletkeznek, ha a növényekből kifolyó nedvek folyékony alkotórészei elpárolognak. A gyantacsatornák a fenyő tűlevelében jönnek létre a fiatal sejték osztódásakor. A gyanta a természetes sebzárást szolgálja, amelyet gyantafolyásnak is hívunk. Az illóolajokhoz hasonlóan a balzsamok és a gyanták sem oldódnak vízben, csak éterben vagy alkoholban. Az ismert gyanták közé tartozik a borostyán(kő), a tömjén, a mirha és a benzoé-gyanta.

 

Tartós illatélmények


Mindenki tapasztalhatta, hogy bizonyos illatok a gyanta és a ragadós nedvek miatt hosszú ideig megmaradnak a bőrön.

 

Gyantás zsályaaromák

 

enyves-zslya
Enyves zsályát (Salvia glutinosa)

Így pl. ha az enyves zsályát (Salvia glutinosa) közelebbről megvizsgáljuk, sokáig élvezhetjük csodálatos aromáját a kezünkön. Közép- és Dél-Európa lombos vagy vegyes erdeiben fordul elő, és főleg árnyékban és fél-árnyékban fejlődik szépen. 50-120 cm magas szárai, levelei és virágai ragacsosan szőrösek, ami valószínűleg az állatok elleni védelmet szolgálja.

Sajnos csak -3 °C-ig marad meg a Salvia discolor, amelynek ugyancsak ragadós balzsamos, virágai inkább fekete, mint lila színűek. Az akár 90 cm magasra is megnövő mutatós növény aromás leveleinek fonákja ezüstösen csillog.

A muskotályzsálya (S. sclarea) illata erős és fanyar, ugyanakkor meleg, fűszeres és kissé gyantás is. Az impozáns, akár 1,3 m-re is megnövő, szép szoliternövény a napos helyeket kedveli, és jól tűri a szárazságot. Ez a gyógy- és fűszernövény csak a második évben hozza szép halványlila virágait, amelyek fellevelei nagyon sokáig színesek maradnak. Illatanyagát az ámbrához hasonló aromaanyagok előállításához használják; görcsoldó, lazító hatású, egyesek szerint azonban izzadságszagú.

 

Örökzöld szuharok


A bodorrózsa, a ladanumbokor (Cistus incanus ssp. tauricus), ill. a balzsamos szuhar (Cistus ladaniferus) hajtásai és levelei is gyakran ragadósak és molyhosak. A középen élénk színű, fehér, rózsaszín és piros virágok kicsit gyűrött vadrózsára hasonlítanak. Gyűrött külsejük ellenére depresszió esetén állítólag segítenek újra talpra állni. A növény meleg, napos, szélvédett és fagymentes helyet igényel, ahol jó vízáteresztő, inkább homokos a talaj. Ha áprilisban a felére visszavágjuk, bokrosabban nő.

 

A szuharból nyerik a ladanumgyantát, amely a parfümiparban fontos balzsamos-vaníliás termék, amelyet korábban gyantás-ragacsos kecskeszőrből vettek. E gyanta vélhetőleg az Ótestamentumban szereplő mirha. A nagyon intenzív olaj finom illata csak akkor bontakozik ki, ha sokszorosan felhígítják.

 

cistus-incanus
Cistus incanus

 

A gyógynövények királya


agrimonia-eupatoria
Közönséges párlófű (Agrimonia eupatoria)

A "gyógynövények királya" a finom illatú közönséges párlófű (Agrimonia eupatoria) nálunk is megtalálható, cseranyagtartalmú, a népi gyógyászat növénye, amely laza talajban, napos rézsűkön és erdők szélén nő. A sárga, enyhe illatú virágokból kis „bogáncsok" fejlődnek. A levelek fűszeres-gyantás, kissé kesernyés illata, valamint a nagy sárga virágok szárítás után is megmaradnak, ezért potpourriba kiválóan alkalmazhatók. Áprilisban félárnyékos helyre vethetjük, de hagyjunk időt a csírázásra.

 

A füge (Ficus carica)


A füge egyszerűen gondozható, mutatós dézsába ültetve a meleg, napos helyet kedveli, ahol nem éri perzselő déli napsugár. Téli védelemmel fajtától függően a -16 °C-ot is kibírja, vagyis érdemes megpróbálkozni a kiültetéssel. Télen nagyon keveset öntözzük. Szárított levelének finom balzsamos illata van.

 

A tömjén és a mirha


Az illatos keleti kincsek között a valódi tömjént és a valódi mirhát kell megemlítenünk. Mindkettő gyanta, amelyeket lassú növekedésű fákból nyernek: a Boswellia carteri és a Commiphora myrrha kérgéből. Természetes előfordulási helyük Arábia és Szomália, ahol dacolnak a sivataggal és a szelekkel. Egyéb furcsa, fás, keleties illatokat ad a perubalzsam gyantája, a kelet-indiai szantálfa és a dél-amerikai guajakfa olaja.

illatos-novenyek

 

Forrás: Illatos növények

Tekintse meg a könyvet könyváruházunkban >>

Megosztás

Édenkertész válaszol

Alokáziám levelein a képen látható sárga-barna foltok jelentkeztek. . .

Alocasia gombabetegségei nem határozhatók könnyen. Erre felszívódó gombaölőszert javaslok. . .

Részletek »

Kvízjáték

Aktuális játékunk:

Egy csodás palackkert tulajdonosa lehetsz

Eseménynaptár

Szaknévsori ajánló profi kiváló ügyfeleink közül Regisztráljon Ön is

1172 Budapest, Szikra u. 1.
6300 Kalocsa, Malom u. 27.
1021 Budapest, Budakeszi út 95.
7763 Egerág, Kertész dűlő 595.