Milyen zöldséget és gyümölcsöt szeretünk?

A termelési és a piacviszonyok alakulása markánsan megváltoztatta a zöldség-és gyümölcstermelésünk helyzetét.

Induljunk ki a fogyasztás alakulásából! Örvendetes tény az, hogy az utóbbi fél évszázadban számottevően megnövekedett a két élelmiszer fogyasztása. Manapság egy magyar polgár évente 80-90 kg zöldséget és 55-60 kg gyümölcsöt fogyaszt el.

Változatosabb lett a zöldség-gyümölcs fogyasztás

Új termékek jelentek meg a piacon, mint pl. a brokkoli, a cukkíni, a morzsolt csemege kukorica, a spárga és a gyümölcsfajták száma is megnőtt.

Csökkent a zöldség-gyümölcs fogyasztás idény jellege

A feldolgozás, a tárolás, de jelentősen az import hatására is. Ma már általánosnak mondható, hogy az emberek nem csupán az érés idején fogyasztanak zöldséget és gyümölcsöt. Jó példa erre a zöldborsó és a zöldbab, amely egész évben az asztalra kerülhet.

Differenciálódott az értékesítés menete is

A kistermelők terményeit nagyrészt a család vagy a közvetlen környezet fogyasztja el, amiről a statisztika nem tud objektív képet adni. Valószínű, hogy a kertek terményei nagyobb szerepet játszanak a lakosság ellátásában, mint ahogy a hivatalos adatok mutatják.

Jó volna számottevően növelni a háztájinak mondott termények értékesítését a házi értékesítéssel (direkt marketing) és a beszállítások megszervezésével. A kistermői értékesítést apasztotta a piacok szerepének a csökkenése és a hipermarketek elterjedése is.

Az árutermelő vállalkozók terményeinek a választéka beszűkült (burgonya és alma), de a részarányuk a fogyasztásból megnőtt a tárolási és a csomagolási technika, valamint az élelmiszeripari feldolgozás által. Gondoljanak csak a tésztafélék készítésének megváltozására.

Noha táplálkozás-élettani szempontból egyre fontosabbnak látszik a zöldség-és gyümölcsfogyasztás fokozása, a termelők sok gonddal küszködnek. Számot kell vetni azzal, hogy a világpiac hatásai nálunk is fokozottan érvényesülnek, ezért azokat a terményeket kell előállítanunk, amelyeket mi tudunk a legjobb minőségben és a leggazdaságosabban megtermelni. Ha nem ezt tesszük, akkor menthetetlenül lemaradunk a piaci versenyben.

Fokozni kellene a feldolgozott termények választékát, mennyiségét és ezt korszerű marketing tevékenységgel kell alátámasztani.

Több segítséget vár a kistermelés! Az utóbbi években észrevehetően csökken a családi házak körüli és a hétvégi kertekben a zöldség és gyümölcstermelés. Ennek egyik oka abban lelhető fel, hogy a kereskedelem a korábbiaknál jobban kielégíti a fogyasztók igényeit. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a kiskertekben egyre nehezebb megvédeni a gyümölcsfákat a kártevőktől és a betegségektől. A monília elleni sikertelen védekezés következtében ebben az évben már tömegesen vágták ki a meggyfákat és valószínűleg ez a sors vár az őszibarackfákra is. Fokozza a problémát, hogy a kiskerti termelés egyre költségesebb lesz: aránytalanul drágák a növényvédő szerek, a műtrágyák, a vetőmagok, az eszközök. Részben ez magyarázza azt, hogy a kerttel rendelkezők inkább pihenésre, kikapcsolódásra alkalmas kertet alakítanak ki.

Pedig a házikertben könnyebb a biotermelésre való átállás, ami egyre inkább általános igénnyé fokozódik. A zöldség- és gyümölcstermelés természeti adottságai kedvezőek, a termelők gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek, a kertészeti termelés viszonylag sok embernek adhat munkát és tisztességes jövedelmet.

Jelentős előny számunkra, hogy a felvevő piacok közel vannak hozzánk: a délután Kecskeméten útba indított kamionnyi kajszi-szállítmány hajnalban már a müncheni piacon lehet. A friss terménynek pedig nincs párja!