496. Miért szeretjük a fákat?
A fákhoz evolúciós kötelék fűz bennünket. Kutatások bizonyították, hogy a természet pozitív hatással van egészségünkre. De vajon milyen fákat szeretünk és miért?
A fákhoz evolúciós kötelék fűz bennünket. Kutatások bizonyították, hogy a természet pozitív hatással van egészségünkre. De vajon milyen fákat szeretünk és miért?
A meghatározás szerint a napraforgó egy zárvatermő, kétszikű növény. A magja miatt termesztik. De mire használja a gyógyszeripar és mire vigyázzunk, ha kertünkben mi is ültetni szeretnénk?
A penész háztartási jelenléte mellett elég kevés érv szól, legálisan szinte csak egy-két sajtféleségen és a borospincékben fordulhat elő
Úgy is mondhatjuk: az ok szinte „Évával kezdődött”... A Sixtus-kápolna freskóján a Teremtésnél, Ádámot egy megszakadó érintéssel engedi útjára Isten. A Michelangelo által megfestett két, egymástól elváló kéz minden emberi érzést magába foglal, amit egy simogatás nyújthat.
Tudjuk, hogy a flört, a szándékát nézve általában komolytalan, a figyelem felkeltése a célja, nincs benne tervezés. Mondhatni, „Cseppben a tenger”- vagyis bármi kisülhet belőle...De miért flörtölünk? Mióta flörtölünk? És hogyan?
A kövirózsa (Sempervivum sp.) az igénytelen növények közé tartozik, sziklák között, maroknyi talajon, száraz körülmények között is jól érzi magát. Külön tápoldatozást nem igényel, nyáron, napfényes teraszon is elég 1-2 hetente öntözni, növényünk akkos sem okozhat csalódást nekünk. Télen is hagyjuk a szabadban, hiszen teljesen télálló. <p>Bővebben olvashat róla alábbi cikkünkben:
A pajzstetvek ellen nem elég egyszer védekezni. Kéthetente ismételje meg a vegyszeres kezelést. Esetleg próbáljon meg más növényvédő szereket használni pl. Vektafid, Decis. Az 1-3 %-os kenőszappan-oldat az élő és elhalt pajzstetvek lemosására jó, továbbá ezzel a ragacsocs bevonatot is eltávolíthatja a növények leveléről, száráról.
Én a smaragdtuját javaslom Önnek, amely a nyugati tuja (Thuja occidentalis) egyik oszlopos növekedésű fajtája. Sűrű lombja télen sem, vagy csak kis mértékben barnul. Öntözött környezetben, tápdús talajon fejlődik a legjobban. Nagyobb cserépbe ültetve, rendszeresen gondozva hosszú ideig szép dísz lehet boltja előtt.
Remélem azóta a természet válaszolt kérdésére és kihajtott a diófa. Az mindenképp rá jellemző, hogy melegigényes lévén a legkésőbb fakadó fák közé tartozik. Az átültetés is valószínű késleltetheti a lombfakadást, de egy ekkora fánál már az is szerencsének mondható, ha tényleg átvészeli az átültetést.<p>Ezenkívül nagyon fontos a diófa metszés időpontjának helyes megválasztása. Erről tudhat meg többet az alábbi kisfilmben:
Ezt a növény a leopárdkontyvirág (ördögnyelv, óriásvirág) (Amophophallus rivieri), az eddig tévesen határozott csodagumó (Sauromatum) nem olyan távoli rokona. A kontyvirágfélék családjába tartozik. Eredeti élőhelyén vöröses színű, rothadó hús illatát árasztó torzsavirágzata döglegyeket csalogat magához, amelyek a virágporát szállítják. Mivel fagyérzékeny, gumóját télire védett helyre kell vinni. Ahhoz, hogy szép (pettyes) szárat fejlesszen és azon jellegzetes leveleket, a gumót 10 cm mélyre kell ültetni. Lehet cserépbe is, de a kertbe is ki ültethetjük. Rendszeresen kell öntözni, havonta egyszer tápoldatozzuk. Télre be kell vinni a lakásba. A gumót talaj nélkül, teljesen szárazon kell tárolni. <p>A csodagumó sok sarjgumót fejleszt. Ezeket felhasználhatja szaporításra. A virágjáról pedig még azt érdemes tudni, hogy kellemetlen szagot áraszt, ezért jobb, ha a növényt virágzáskor kinn tartjuk. A leopárdkontyvirág testvére a világ legnagyobb virágú növénye, a tintabuzogány (Amophophallus titanum).